Elfogadták: Vajnáék döntik el, ki hol forgathat

Elfogadta a parlament a filmtörvény módosítását. A filmalapból szakmai hatóságot csinálnak.

Elfogadták a filmtörvény módosítását kedden. Korábban is megírtuk: a friss módosítás azt is sejteti, hogy Andy Vajna még nagyobb hatalomra tehet szert a filmiparban. Központi eleme – azon túl, hogy a kormány filmregisztrációt vezetne be – az, hogy a nemzeti filmalapból szakmai hatóságot csinálnak, amely így saját hatáskörén belül bírálhatná el a forgatásokhoz benyújtott közterület-használati engedélyeket.

Vagyis Vajnáék döntenének arról, ki hol forgathat. 

Valamint azt is, hogy mi számít art filmnek, vagyis művészfilmnek: visszakerül a Nemzeti Filmirodához az art minősítést kiadása, ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy az eljárásban a kultúráért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A filmalkotások art minősítésére a hivatal által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot.

Az Országgyűlés 113 igen, 54 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által beterjesztett jogszabályt.

Az ellenzék nincs elragadtatva

A filmtörvény módosítása komoly kritikákat kapott a parlamenti vita alkalmával. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a törvényjavaslat nyomán magyar filmesek helyett sokkal inkább a mindent beszippantó „Vajna-gömböc” örülhet a leegyszerűsített pénzszivattyúnak. Dúró Dóra (Jobbik) szerint az elmúlt években a Magyar Nemzeti Filmalap által kiosztott összeg felét hat producer kapta meg. Ez szerinte nem normális gyakorlat, rendszerszintű problémát jelent.

A módosítás arról is szól, hogy a filmregisztráció bevezetésével egységes nyilvántartást szeretnének létrehozni. Az új mozistatisztikai rendszer segítségével

rendszeresen nyomon lehet követni és össze lehet hasonlítani a nézettségi adatokat.

Ez utóbbiak rendszeres publikálását májusban függesztette fel a UIP Duna Film, akkor többen arról beszéltek, Andy Vajna számára kínossá vált a magyar filmek gyenge szereplése, ezért lettek titkosabbak a nézettségi adatok.

Nem mellékesen a módosítások érintik a letéti számlákat is, amelyek lényege, hogy a hazánkban forgatott filmek a gyártási költségeik 25 százalékát visszakapják, az ennek forrását biztosító hazai vállalatok pedig társaságiadó-kedvezményben részesülnek. A letéti számlák keretösszege 2017-ben 25 milliárd forint lehet.

A törvény rendelkezik arról, hogy nem részesülhetnek támogatásban az úgynevezett megírt valóság (scripted reality) műfajába tartozó alkotások,

azaz az olyan, részben fikciós filmek vagy filmsorozatok, amelyek a szereplők természetes élethelyzeteit a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatják be.

Módosították a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás szabályait is annak érdekében, hogy a hozzájárulás a filmalkotások közvetlen filmgyártási költségeként elszámolható legyen. A hozzájárulást már a filmgyártási célú támogatásra jogosultságot megállapító döntésben kiszabják. Ha valaki nem fizeti be ezt a képzési hozzájárulást, akkor elutasítják a támogatási kérelmét.

Eddig közvetlen magyar filmgyártási költségként volt elszámolható a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is.

A módosítással javadalmazásuk költségének csak 50 százaléka lesz elszámolható.

Ezt a törvény indoklásában azzal magyarázták, hogy a külföldi stábtagok január 1-jét követően keletkezett jövedelmét Magyarországon körülbelül 15 százalékos adókötelezettség terheli. Ez jelentősen elmarad a filmekre adott közvetett támogatás 25 százalékos mértékétől, s az ilyen jövedelmek az esetek túlnyomó többségében a magyar gazdaság vérkeringéséből kikerülnek, így indokolatlan, hogy a kedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó szintjét jelentősen meghaladja.