Andy Vajna még nagyobbat harap a filmiparból

Módosítanák a filmtörvényt, a kormány hatóságot csinál a filmalapból, ők dönthetnek róla, ki hol forgat.

Az a cél, hogy Budapest legyen az európai filmgyártás egyik fellegvára, és ezt szolgálja a mozgóképről szóló azon törvénymódosítása is, amelyről szerdán vitázott az Országgyűlés – idézte a távirati iroda Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát.

A politikus hangsúlyozza, az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően egyre több a kimagasló színvonalú alkotás is, a Vajna-rendszer filmjei több mint 100 rangos nemzetközi díjat kaptak, Nemes Jeles László Saul fia című alkotása elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 34 év után tehát megint magyar filmet díjaztak.

Az államtitkár kifejti, a filmipar a gazdaságot is pörgeti: a szakértői számítások szerint 1000 forintnyi adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP-t. Hozzátette: az a tény, hogy egyre több filmet forgatnak Magyarországon, rengeteg pluszbevételt jelent az ország számára és az országimázs szempontjából is komoly előnyökkel jár.

A törvény, és annak módosítása ugyanakkor azt sejteti, Andy Vajna még nagyobb hatalomra tehet szert a filmiparban. Hiszen a módosítás központi eleme – azon túl, hogy a kormány filmregisztrációt vezetne be – az, hogy a nemzeti filmalapból szakmai hatóságot csinálnak, amely így saját hatáskörén belül bírálhatná el a forgatásokhoz benyújtott közterület-használati engedélyeket. Vagyis Andy Vajnáék döntenének arról, ki hol forgathat.

A filmregisztráció bevezetésével egy egységes nyilvántartást akarnak létrehozni; az új mozistatisztikai rendszer segítségével rendszeresen nyomon lehetne követni és össze lehessen hasonlítani a nézettségi adatokat. Ez utóbbiak rendszeres publikálását májusban függesztette fel a UIP-Duna Film, akkor többen arról beszéltek, Andy Vajna számára kínossá vált a magyar filmek gyenge szereplése, ezért lettek titkosabbak a nézettségi adatok.

Nem mellékesen a módosítások érintik a letéti számlákat is, amelyek lényege, hogy a hazánkban forgatott filmek a gyártási költségeik 25 százalékát visszakapják, az ennek forrását biztosító hazai vállalatok pedig társasági adókedvezményben részesülnek. A letéti számlák keretösszege 2017-ben 25 milliárd forint lehet. A kifizetésekkel kapcsolatban elvben a filmalapnak semmilyen önálló döntési jogköre nincsen, csupán a jogszabályi keretek között működő technikai lebonyolító szervezet. Kérdés, hogy a módosítás, amely azt célozza, hogy a „rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon”, pontosan mit jelent? 

Vajna-gömböc és a Saul fia

A filmtörvény módosítása komoly kritikákat kapott a parlamenti vita alkalmával. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a törvényjavaslat mögött „nemzetünk általános vállalkozóját, Andy Vajnát” lehet sejteni. Az előterjesztés nem a magyar filmgyártás jövőjének biztosítását szolgálja, a magyar filmesek helyett sokkal inkább a mindent beszippantó „Vajna-gömböc” örülhet a leegyszerűsített pénzszivattyúnak.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint az elmúlt években a Magyar Nemzeti Filmalap által kiosztott összeg felét hat producer kapta meg. Ez szerinte nem normális gyakorlat, hanem rendszerszintű problémát jelent. A politikus hangsúlyozta, a Saul fia Oscar-díja a filmalapnak nem az érdeme, hanem a szerencséje. Nem a Saul fia a probléma, hanem hogy öt éve urambátyám rendszer van a magyar filmgyártásban – mondta Dúró Dóra.