Nem mutyiznak többé a talált műkincsekkel?

Lázár János rendeletben konkretizálta: legfeljebb 2 milliót kaphat a megtaláló. Kivétel persze lehet.

Kultúr- és műemlékvédelem-történeti mérföldkőre bukkanhat mindaz, aki belenéz a Miniszterelnökséget vezető miniszter (MvM) 32/2016. (XII. 14.) új rendeletébe, amely  a kulturális örökség védelmével kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szól.

Sok mindent olvashat benne az ember, jogásznyelven, elveszve, bukfencezve a mondatok között. Egy dolog azonban tényleg igen érdekes, mi több, így, ebben a formában először szerepel egy műemlékvédelemmel foglalkozó hivatalos szövegben:

„A pénzjutalom összege a régészeti lelőhely esetén annak tudományos jelentőségével arányos, régészeti lelet esetén a lelet becsült értékének legfeljebb 10 százaléka, de legfeljebb nettó 2 millió forint.”

Először lett forintosítva tehát az, ami a 2001-es örökségvédelmi törvény hatályba lépése óta (meg egyébként előtte is) leginkább csak homályosított, ködösített passzus volt arra vonatkozóan, hogy a régészeti leletek, komoly értékkel bíró műkincsek – amelyek minden esetben az állami tulajdon részét képezik, találja meg azt bárki és bárhol – megtalálóit  „jutalomban” kell részesíteni. Most azonban ott áll feketén-fehéren, hogy mennyit kaphatunk azért, ha kapálás közben Károly Róbert-aranyakba botlunk a konyhakertben.

A fűtésszerelő és a sörös doboznak tűnő hun leletek

Idén augusztusban esett meg, hogy Ehmann Gábor fűtésszerelő az Észak-Dunántúlon túrázott a családjával, amikor váratlanul megcsillant valami a szeme előtt a bozótban. Először sörös doboznak hitte, de közelebb lépve rádöbbent, a földön megbúvó több darabnyi fém sokkal komolyabb értéket képvisel. Rögtön megkereste a Magyar Nemzeti Múzeumot, amelynek munkatársai a nyár folyamán egy 125 tételből álló hun kori leletegyüttest tártak fel.

Részletek itt.

Az előbb idézett passzus ugyanis egy olyan részt vált föl a 13/2015. (III. 11.) MvM-rendeletben, amely akkor még csak így szólt: „A miniszter állapítja meg az elismerés módját és pénzjutalom esetén annak összegét.”

Először határozzák tehát meg, pontosan mit is jelent ez a jutalom. Ez jó irány, ugyanis előtte gyakorlatilag úgy ügyeskedhetett ezzel mindenki, ahogy csak akart. Összeg nem volt meghatározva, így a mindenkori illetékes miniszter akár a hasára is üthetett, és annyit adhatott jutalomként, vagy épp nem, amennyit nem szégyellt.

Lázár János miniszter rendelete tehát forintosít, felső határt szab. Kiskapu persze marad, hiszen az új szövegben az is ott áll:

„Kiemelkedő jelentőségű vagy értékű lelet bejelentése esetén a miniszter az Ásatási Bizottság javaslatára egyedi döntéssel eltérhet a pénzjutalom meghatározott legmagasabb összegétől.”

Ami a régészeti leletek, műkincsek, -együttesek megtalálóinak honorálását illeti, itt is lesznek azért szempontok: „A pénzjutalom összegének megállapításánál figyelembe kell venni több darabból álló, összetartozó leletegyüttes, éremkincs, nemesfémből készült tárgy vagy ötvösmunka esetén a Magyar Nemzeti Múzeum szakértői véleményét.”

Annak külön örülhetünk, hogy utóbbi alapján szerencsére úgy látszik, legalább a Magyar Nemzeti Múzeum szakvéleményét is kikérik. Reméljük, az így kiadott jutalmak listája is nyilvánosan elérhető lesz majd.

###HIRDETES2###