A hétfői Magyar Közlönyben megjelent a kulturális dolgozók bérpótlékáról szóló rendelet. A pótlékot az idén megemelt bérminimumból számolják, és januártól illeti meg a közgyűjteményi, közművelődési dolgozókat és a művészeti intézmények dolgozóit – azokat, akik a kulturális szférában közalkalmazottak.
A rendelet szerint februárban ki is fizetik az első, pótlékkal megemelt béreket.
A pótlék mértéke fizetési osztálytól és fizetési fokozattól függ. A korábbi kormányzati ígéret szerint 10–55 ezer forintos bérnövekedést jelent.
A bérpótlékot egy táblázat alapján számítják, amely a hétfői Magyar Közlöny 149. oldalán található.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete január 12-én állt a nyilvánosság elé, mert addig az időpontig a rendelet tervezetével sem találkoztak, pedig januártól esedékes a béremelés.
Most azt írták: néhány hétbe kerül, mire elemezni tudják a rendelet várható hatásait. Megjegyezték: a a rendelettervezet kapcsán a társadalmi egyeztetés elmaradt. Január közepén annak tartalmáról még nem tudott a Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének vezetője, Gyimesi László sem. Szerinte jogszabálysértő, hogy elmaradt az egyeztetés a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanáccsal.
A béremelés nem vonatkozik azokra, akik nonprofit kft.-vé alakult művészeti intézményeknél dolgoznak, jellemzően színházaknál, zenekaroknál.
A bérpótlékra 5,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Az önkormányzatok erre támogatást kapnak, de csak akkor, ha ezzel ténylegesen bért emelnek.
A pótlékra azért volt szükség, mert 2002 óta nem volt rendszerszerű béremelés a kulturális szférában. Egy kisebb, 2008-as korrekciótól eltekintve gyakorlatilag azóta változatlanok voltak a bérek.
Most a kulturális szféra közalkalmazottait is érinti a bérminimum emelése, de ez sok esetben oda vezetett, hogy egy középfokú végzettségű, például műszaki feladatot ellátó gondnok ugyanannyit keres, mint egy diplomás muzeológus: bruttó 161 ezer forintot. A bérpótlékot a megemelt bérminimumból számítják.