Hosszú, türelemmel viselt betegség után, 58 éves korában hunyt el Wernitzer Júlia irodalomtörténész – adta hírül a Litera irodalmi hírportál. A hírt barátok jelentették be a Facebookon, s ezt később megerősítette a Digitális Irodalmi Akadémia pénteki bejegyzése is, amely szintén rá emlékezik.
Wernitzer 1959-ben született Szolnokon. 1983-ban és 1984-ben végzett az ELTE magyar, népművelés és esztétika szakán. 1984 és 1997 között Bécsben élt, a Kelet-Európa-dokumentációt vezette a bécsi Literaturhausban.
1998-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa, 2006-tól főigazgató-helyettese.
PhD-t 1991-ben szerzett Bécsben, amelynek témája: Die Kunst des Kombinierens – Form und Funktion der Zitate in der Prosa Péter Esterházys (A kombinálás művészete. Az idézet formája és funkciója Esterházy Péter prózájában). A disszertáció magyar nyelven 1994-ben a Jelenkor Kiadónál jelent meg Idézetvilág, avagy Esterházy Péter, a Don Quijote szerzője címmel.
Kortárs irodalommal foglalkozott, könyvei, tanulmányai magyar és német nyelven jelentek meg. Tanulmányozta Ottlik Géza, Örley István, Esterházy Péter, Nádas Péter és Földényi F. László, Kertész Imre műveit és munkásságát, de írt mások mellett Balassa Péterről, Konrád Györgyről, Parti Nagy Lajosról, Sándor Ivánról, Eörsi Istvánról, Pályi Andrásról, Tar Sándorról. Fordított is, németre Tandori Dezső és Eörsi István egy-egy művét, magyarra Karl-Markus Gauss, Dalos György, Herta Müller, Ilma Rakusa műveit.
Az Esterházy műveiről szóló Idézetvilág szerzőjeként is ismert irodalomtörténész alapította a Pimmediát is, s itt kortárs írók – mások mellett Esterházy Péter, Garaczi László, Háy János, Kemény István, Kukorelly Endre, Márton László, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Sándor Iván, Tandori Dezső és Závada Pál – életrajzát, műveinek listáját, bibliográfiáját és felolvasásait szerkesztette, állította össze.
