Tízéves a Buda Folk Band, hajnalig tart a mulatság

Tudta, hogy közvetve még a Rolling Stones is inspirálta a táncházmozgalmat?

Salamon Soma, a zenekar harmonikása ennél tovább megy, szerinte sok idős táncházas azért esett szerelembe a népzenével fiatalkorában, mert az emlékeztette őket arra a hangzásra, amit a rock együttesekben is szerettek. – Kíváncsi volnék, mit szólnának a Rolling Stones tagjai, ha tudnák, hogy a zenéjükkel tulajdonképpen egy egész táncházmozgalmat inspiráltak, még ha közvetetten is – fogalmaz Salamon Soma. A Rolling Stones és köztünk van egy másik fontos párhuzam is: ahogy számukra is mindig fontos volt, hogy ne távolodjanak el a gyökerektől, és ezért rengeteg blues-zenésszel léptek fel Bo Diddley-től kezdve Muddy Watersen és Aretha Franklinen át Buddy Guy-ig, úgy mi sem tagadjuk meg a mi mestereinket – teszi hozzá Éri Márton.

A Buda Folk Band a népzenét mai napig autentikus formában, saját funkciójában is játssza, és minden bizonnyal ez a kulcsa annak, hogy a népzene náluk természetes zenei anyanyelvként működik, így más perspektívából is hitelesen meg tudják közelíteni. – Abban a korszakban nőttünk fel, amikor a mesterzenészek még éltek, és ez a zene az élő kultúra eleme volt, megtanulni leginkább a maga hagyományos közegében lehetett, szemben a mostani állapottal, amikor a népzene és a néptánc oktatása intézményesített, de már alig akad olyan idős mester, akitől még tanulni lehet – mondja Salamon Soma.

Emlékeztet arra is, hogy bár Magyarországon már régóta folyik népzenekutatás, a táncházmozgalom azonban új szemléletet hozott. Amíg korábban a gyűjtött népzene a kutatási analízis tárgya volt, illetve a magas kultúrához felhasználható forrás, a mozgalom vetette fel a lehetőségét annak, hogy ezt eredeti funkciójában is be lehet emelni a mindennapokba, akár városi közegbe is. – Az a meglátásom, hogy az elkövetkezendő jövőnek az lesz a legnagyobb kérdése, miként működik majd a népzene hagyományozódása, az átadás-átvételi folyamat, amely kevés példától eltekintve megszűnt, tehát maga a mester-tanítvány viszony és ez a fajta tanulási módszer hogyan lesz majd átemelhető a városi kultúrába és az intézményesített oktatásba – teszi hozzá Salamon Soma.

Ugyanakkor a táncház maga is egy kísérlet része volt – hangsúlyozza Éri Márton, hiszen – mint mondja – Martin Györgyben és kortársaiban fogant meg a gondolat, hogy vajon egy Budapesten felnőtt fiatalember, aki addig nem találkozott néptánccal, pusztán a felgyűjtött táncanyagok ismeretében, azok tanulmányozásával képes-e anyanyelvi szinten megtanulni egy tőle időben és térben távol eső autentikus közösség táncait. Ezen táncok motívumkészletéből az improvizáció eszközével élve pedig képes-e hasonló kulturális értékeket létrehozni, mint az adott táncanyagot nemzedékről nemzedékre átörökítő közösség tagjai. – Kezdetben nem lehettek teljesen biztosak benne, hogy ez működni fog – jegyzi meg, hozzátéve, hogy a kezdeti időszak tele volt útkereséssel, és ezért akkoriban nem is azon volt a hangsúly, hogy autentikus formájában, ugyanúgy szólaljon meg a népzene, hanem hogy annak eredeti funkcióját átemelhessék a városi közegbe, és ennek megteremtsék a kereteit. Például megtalálják azt az egyszerű táncrendet, amelyet az emberek többsége különösebb tánctudás nélkül, könnyedén elsajátíthat, és amely hamar közösségi és sikerélményt okoz. – A kísérlet természetesen bejött, ma már a magyar táncházmodell az Unesco Világörökség része, egy sikertörténet, ugyanakkor nem érdemes elfelejtenünk, hogy honnan jöttünk és hová tartunk – mondja Éri Márton.

Szombaton a Fonóban a Buda Folk Band számos hagyományőrző mesterrel muzsikál majd együtt. – Tulajdonképpen mondhatnám azt is, hogy Mérában a rokonaim élnek, hiszen az ötvenes évektől datálódik ez a kapcsolat, akkortól járt ide nagyapám, Martin György és felesége, Borbély Jolán gyűjteni, és mindig Mérában volt a bázis – meséli Éri Márton. – A Hangya és a Tötszegi család fogadta be a nagyszüleimet a gyűjtőutak során, amelyekre időnként az édesapámat is elvitték. Később próbáltuk még szorosabbra fűzni ezt a viszonyt, így lett a testvérem keresztanyja a mérai kántor, Hangya Katalin, én pedig Mérában konfirmáltam, közben a népzene szeretete miatt folyton a falusi zenészeket lengtük körül. Ez egész gyermekkoromra hatással volt. Így ismertem meg Fodor Neti Sándort, az Árus családot, vagy a Toni családot, közülük most is többen jönnek erre a születésnapra zenélni. Ők egyrészt a mestereink, másrészt kollégák, harmadrészt gyermekkori barátok – mondja.

A tízéves jubileumot a zenekar egész év során ünnepli majd, a sorozat nyitónapja most szombaton lesz koncertekkel, disznóvágással, gyermekprogramokkal, táncházzal, a lezáró eseményt pedig októberben tartják a Müpában, a két esemény között pedig számos hazai és külföldi fesztiválon muzsikálnak majd, készülnek egy új lemezzel, de terveznek egy nyári tábort is. Éri Márton és Salamon Soma áprilisban a Zöld-foki-szigeteken az Atlantic Music Expón képviselik a zenekart, de jelen lesznek az idei Womexen is. Idén két fontos turnéjuk is lesz: év végén Amerikában koncerteznek majd, Szingapúrba pedig egy olyan előadással utaznak, amelynek Novák Péter a rendezője, Appelshofer János a koreográfusa, Csoóri Sándor „Sündi” pedig a zeneszerzője.

###HIRDETES2###