Még mindig vihar tombol Kertész Imre neve és életműve körül

Pénteken volt egy éve, hogy elhunyt, hagyatéka körül azonban továbbra is sok a nyitott kérdés.

Igaz, utóbbi tényt a Magvető Kiadó szerint Schmidt Máriáék az első adandó alkalommal semmibe vették. Az 1956-os emlékév keretében megjelentették ugyanis Kertész Az angol lobogó című munkáját, amelynek joga szintén a Magvetőé. Dávid Anna, a kiadó igazgatója kérdésünkre elárulta, hogy a közalapítvány még csak nem is jelezte, mire készülnek, a jogsértő kiadás után pedig egyáltalán nem reagáltak a kiadó megkeresésére. Az ügyet ezért jogi útra terelték. Schmidt Máriáék később azzal érveltek, hogy a kiadó csupán egy gyűjteményes kiadás jogaival rendelkezik, mivel a szerződésükben Kertész Imre művei egymás alatt szerepelnek, vagyis véleményük szerint a Magvető csak egy hatalmas kötetben adhatná ki azokat. Dávid Anna szerint azonban ez értelmezhetetlen, hiszen a kiadó kizárólagos szerződéssel bír, teljesen mindegy, hogy milyen formában jelenteti meg az író műveit. – Nehéz eldönteni, hogy érvelésük tájékozatlanságról vagy cinizmusról árulkodik – mondta az igazgató.

Megkerestük a közalapítványt a Kertész Imre Központ ügyében. Kérdésünkre elárulták, hogy a központ megkezdte munkáját, s bár székháza még nincs, három munkatárs Hafner Zoltán vezetésével már dolgozik az íróról és az írótól megjelent anyagok gyűjtésén és katalogizálásán. A hagyaték és a kiadói jogok kapcsán hangsúlyozták, nekik nincs miről tárgyalniuk a Magvetővel és a Berlini Művészeti Akadémiával sem.

Bár közleményükben Schmidt Máriáék tényként állították, hogy megállapodtak Kertész Magdával, valójában nem tisztázott még az sem, ki lesz Kertész Imre jogutódja, hiszen a hagyatéki eljárás nem zárult le. Ezt levelükben meg is erősítették.

A már a gyakorlatban is működő intézmény kapcsán kerestük Hafner Zoltán Kertész-szakértőt is, aki a Nobel-díjas író barátja volt, és szoros munkakapcsolat volt közöttük. Kutatásunkat a Magyar Tudományos Akadémiánál kezdtük, mivel utolsó információnk az volt, hogy Hafner az Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, a honlapjukon azonban már nem szerepelt a neve. Ezért felhívtuk az intézetet, ahol gyanúnk beigazolódott, a telefonban közölték, hogy Hafner már kilépett. Innen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz fordultunk, gondolván, ha ők hozzák létre a Kertész Imre Központot, akkor tudnak segíteni. Hafner Zoltánt itt sem értük el, egy hölgy azonban visszahívást ígért. Ez azonban lapzártánkig nem történt meg.