Szinte mindent besző a borostyán: fákat, falakat, sírköveket. Mintha az építészeti szecesszió és az eklektika győzedelmeskedett volna a nemzeti romantika felett, és a sírboltok kapubélletein helyenként megjelenő növényi ornamentika folytatta volna alkotóinak gondolatát, bekúszva a valóságba. A romantikus látvány zsidó temetőkben megszokott, a kegyes tisztelet jeleként a növények szabadon burjánozhatnak. A fővárosi Salgótarjáni utcai zsidó temető azonban nemcsak a kegyelet és az emlékezés helyszíne, hanem Közép-Európa egyik legszebb funerális építészeti emléke is − még így, a romjaiban is.
A kiegyezés után emancipálódott zsidó polgárság tagjai közül számosan lettek nagyiparosok, pénzarisztokraták, családjuk pedig a kor legnevesebb építészeit bízta meg síremlékek, mauzóleumok tervezésével. A historizmus mestere, Quittner Zsigmond jegyzi például Magyarország első zsidó vallású alsóházi képviselője, Wahrmann Mór mauzóleumát, míg Lechner Ödön egyik legtehetségesebb követője, Kőrössy Albert tervei alapján készült a dualizmus korának bankvezérei közé tartozó Madarassy-Beck család szecessziós síremléke. Az első zsidó vallású nemes, Schossberger Simon Vilmos mauzóleuma Wagner Sándor elképzelései nyomán valósult meg, a csepeli gyárkomplexum alapítója, Weiss Manfréd síremléke Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula műve – a görög templomot idéző síremlék egyébként az egyik legjobb állapotú a temetőben. Az igazi, teljes görög templomra, az athéni Parthenónra rímelő monumentális síremléket a hatvani cukor- és malomiparos Deutsch család építtette magának – volt olyan korabeli zsidó lap, amely túlzásnak, nagyzolásnak tartotta a temető legnagyobb emlékművét −; a budai Goldberger család síremléke hagyományos visszafogottságával szinte az ellentettje az előbbinek.
A temető azonban legfőképp az egyik legnagyobb magyar építész, Lajta Béla munkásságának egyik fő műveként csodálható: nemcsak a bejárati és a szertartási épület, hanem negyven sírkő és mauzóleum tervezőjeként tudatos művészi programot valósított itt meg a magyaros szecesszió és a hagyományos zsidó művészet jegyében, kései alkotásaival már megidézve a modernizmust. Az ő munkája többek között Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter síremléke: tetején sasok terjesztik ki szárnyaikat a törvénytáblák fölé, amelyek alatt római vesszőnyalábok utalnak az igazságügyi tárcára. Sváb Jakab és fiai, valamint Guttmann Emil és családja részére antik szentélyeket idéző síremléket emeltetett, Bródy József szarkofágját templomszerűen ölelik körbe fekete oszlopok, míg Lajta Béla utolsó alkotásának, Bacher Vilmos síremlékének a magyar népművészet az ihletője.
