Szinte mindent besző a borostyán: fákat, falakat, sírköveket. Mintha az építészeti szecesszió és az eklektika győzedelmeskedett volna a nemzeti romantika felett, és a sírboltok kapubélletein helyenként megjelenő növényi ornamentika folytatta volna alkotóinak gondolatát, bekúszva a valóságba. A romantikus látvány zsidó temetőkben megszokott, a kegyes tisztelet jeleként a növények szabadon burjánozhatnak. A fővárosi Salgótarjáni utcai zsidó temető azonban nemcsak a kegyelet és az emlékezés helyszíne, hanem Közép-Európa egyik legszebb funerális építészeti emléke is − még így, a romjaiban is.
A kiegyezés után emancipálódott zsidó polgárság tagjai közül számosan lettek nagyiparosok, pénzarisztokraták, családjuk pedig a kor legnevesebb építészeit bízta meg síremlékek, mauzóleumok tervezésével. A historizmus mestere, Quittner Zsigmond jegyzi például Magyarország első zsidó vallású alsóházi képviselője, Wahrmann Mór mauzóleumát, míg Lechner Ödön egyik legtehetségesebb követője, Kőrössy Albert tervei alapján készült a dualizmus korának bankvezérei közé tartozó Madarassy-Beck család szecessziós síremléke. Az első zsidó vallású nemes, Schossberger Simon Vilmos mauzóleuma Wagner Sándor elképzelései nyomán valósult meg, a csepeli gyárkomplexum alapítója, Weiss Manfréd síremléke Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula műve – a görög templomot idéző síremlék egyébként az egyik legjobb állapotú a temetőben. Az igazi, teljes görög templomra, az athéni Parthenónra rímelő monumentális síremléket a hatvani cukor- és malomiparos Deutsch család építtette magának – volt olyan korabeli zsidó lap, amely túlzásnak, nagyzolásnak tartotta a temető legnagyobb emlékművét −; a budai Goldberger család síremléke hagyományos visszafogottságával szinte az ellentettje az előbbinek.
A temető azonban legfőképp az egyik legnagyobb magyar építész, Lajta Béla munkásságának egyik fő műveként csodálható: nemcsak a bejárati és a szertartási épület, hanem negyven sírkő és mauzóleum tervezőjeként tudatos művészi programot valósított itt meg a magyaros szecesszió és a hagyományos zsidó művészet jegyében, kései alkotásaival már megidézve a modernizmust. Az ő munkája többek között Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter síremléke: tetején sasok terjesztik ki szárnyaikat a törvénytáblák fölé, amelyek alatt római vesszőnyalábok utalnak az igazságügyi tárcára. Sváb Jakab és fiai, valamint Guttmann Emil és családja részére antik szentélyeket idéző síremléket emeltetett, Bródy József szarkofágját templomszerűen ölelik körbe fekete oszlopok, míg Lajta Béla utolsó alkotásának, Bacher Vilmos síremlékének a magyar népművészet az ihletője.
A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján, 2014-ben jelent meg Tóth Vilmos és Nagy Károly Zsolt albuma a Salgótarjáni utcai zsidó temetőről a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) gondozásában. A könyv szomorúan állapítja meg, hogy az 1874-ben létesített temető néhány évtizeden belül el fog pusztulni, az 1970-es évektől ugyanis főként sírrablók és vandálok látogatták, s a természet is elvégezte a maga pusztítását. A múlt évben, amikor a szomszédos Fiumei úti sírkerthez hasonlóan ez a temető is a Nöri vagyonkezelésébe került, szerencsés fordulat állt be. A Nöri egy fél évre bezárta, és részben megszüntette az életveszélyes állapotokat, valamint járhatóvá tette az utakat – a temető eddig emiatt jobbára nem volt látogatható. Legutóbb felújíttatták a csendéletek és a szegény emberek festőjeként ismertté vált Fényes Adolf síremlékét, amelynél megemlékezést tartottak, s a távlati terv az, hogy a temető – több európai zsidó temetővel közösen – a világörökség részévé válhasson.
A Fiumei úti sírkerttel szintén nagy ambíciói vannak a Nörinek: a bécsi Zentralfriedhof vagy a párizsi Père-Lachaise temetőhöz hasonlóan a turisták által is kedvelt, gyakran látogatott közösségi helyszínné szeretné változtatni – derült ki főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin minapi beszámolójából. A sírkert adottságai ideálisak mindehhez: egy 56 hektáros, arborétumszerű park, békés oázis a város sűrűjében. Több mint száz itt élő s mintegy negyven itt fészkelő madárfajjal, nagyjaink művészettörténeti értékű síremlékeivel, élettörténeteikkel. A Nöri elsőként megerősítette a biztonsági rendszert, az idén a miniszterelnöki sírokat, így a Batthyány-mauzóleumot is rendbe teszi – tizenkettőt ebben a sírkertben, huszonhetet országosan. Várhatóan június közepén egy üvegépítményben kiállítják a négy méter magas és öt méter hosszú Apponyi-hintót, amelyet Apponyi Albert, Gömbös Gyula és Teleki Pál miniszterelnökök, valamint Csáky Pál külügyminiszter temetésén használtak.
Ám még előbb, jövő szombaton az emlékhelyek napja fő helyszíneként fényfestéssel, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásával, tematikus idegenvezetésekkel, a Nemzeti Filharmonikusok koncertjével rendeznek itt egész napos programot. Az országosan ötven helyszínen zajló rendezvénysorozatról az Emlékhelyeknapja.hu honlapon lehet tájékozódni. A Fiumei úti sírkertet és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt egyébként az emlékhelyek napjától függetlenül is lehet szakavatott idegenvezetőkkel látogatni, ingyen.
