A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján, 2014-ben jelent meg Tóth Vilmos és Nagy Károly Zsolt albuma a Salgótarjáni utcai zsidó temetőről a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) gondozásában. A könyv szomorúan állapítja meg, hogy az 1874-ben létesített temető néhány évtizeden belül el fog pusztulni, az 1970-es évektől ugyanis főként sírrablók és vandálok látogatták, s a természet is elvégezte a maga pusztítását. A múlt évben, amikor a szomszédos Fiumei úti sírkerthez hasonlóan ez a temető is a Nöri vagyonkezelésébe került, szerencsés fordulat állt be. A Nöri egy fél évre bezárta, és részben megszüntette az életveszélyes állapotokat, valamint járhatóvá tette az utakat – a temető eddig emiatt jobbára nem volt látogatható. Legutóbb felújíttatták a csendéletek és a szegény emberek festőjeként ismertté vált Fényes Adolf síremlékét, amelynél megemlékezést tartottak, s a távlati terv az, hogy a temető – több európai zsidó temetővel közösen – a világörökség részévé válhasson.
A Fiumei úti sírkerttel szintén nagy ambíciói vannak a Nörinek: a bécsi Zentralfriedhof vagy a párizsi Père-Lachaise temetőhöz hasonlóan a turisták által is kedvelt, gyakran látogatott közösségi helyszínné szeretné változtatni – derült ki főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin minapi beszámolójából. A sírkert adottságai ideálisak mindehhez: egy 56 hektáros, arborétumszerű park, békés oázis a város sűrűjében. Több mint száz itt élő s mintegy negyven itt fészkelő madárfajjal, nagyjaink művészettörténeti értékű síremlékeivel, élettörténeteikkel. A Nöri elsőként megerősítette a biztonsági rendszert, az idén a miniszterelnöki sírokat, így a Batthyány-mauzóleumot is rendbe teszi – tizenkettőt ebben a sírkertben, huszonhetet országosan. Várhatóan június közepén egy üvegépítményben kiállítják a négy méter magas és öt méter hosszú Apponyi-hintót, amelyet Apponyi Albert, Gömbös Gyula és Teleki Pál miniszterelnökök, valamint Csáky Pál külügyminiszter temetésén használtak.
