Sokféle lakásgalériát fedezhetünk fel Budapest belvárosában: a Kossuth térnél a korán elhunyt festőművész, Müller Árpád több ezer alkotásából válogató tárlatok, a Szent István-bazilikánál a filmrendező házaspár, Kőszegi Edit és Surányi András roma képzőművészeti gyűjteményének darabjai hívogatnak. Tíz perc séta innen a Nagymező utca, amelynek egyik saroképülete, az Andrássy út 33. szám alatt található Fuchs-palota, a pesti sugárút elsőként átadott palotája. Itt nyitotta meg múlt évben Schneller János a Resident Art lakásgalériát, amely bizonyos értelemben missziós központ: a fiatal művészettörténész megszabadítaná a kortárs képzőművészetet a szubkultúra címkéjétől. Eszközei ehhez sokfélék.
Kortárs találkozások címmel eddig több mint félszáz művészeti sétát vezetett Újbudán, a Terézvárosban és a józsefvárosi Palotanegyedben. Egy-egy séta során három-négy kortárs kiállítást mutat be közérthető módon, és bátorítja a résztvevőket, beszélgessenek a galériák vezetőivel. A séták fénypontja a műterem-látogatás, amelyen az alkotók bepillantást engednek a kulisszák mögé. Egy-egy ilyen séta után könnyen juthatunk arra a felismerésre: a kortárs művészet nem harap. Szintén a színfalak mögé engednek betekintést a Resident Art Régiségek utcája címmel megtartott sétái: a Falk Miksa utcai galériákban többek között az eredeti és a hamis műtárgyak kérdése is szóba kerül. A dizájnerséták a Kiskörúton inneni formatervezők galériáiba vezetnek. Hasonló élményben a XIX. századi angol utazóknak lehetett részük, akik művészeti kalauzok kíséretével fedezték fel maguknak Itáliát.
Az Andrássy úti lakásgaléria sem a megszokott bemutatóterem: a közösségi filmforgalmazóval, a Magyarhangyával együttműködésben időnként lakásmozivá alakul. Elsősorban képzőművészeti filmeket vetítenek. Kisszobája festményböngészde, a képeket nem csak megvásárolni, bérelni is lehet. A XIX. századi képkereskedések szellemét idézi az is, hogy a galériához kötődő képzőművészek barátai Schneller Jánosnak, munkáikat folyamatosan figyelemmel követi.
Időszaki kiállítások helye az előtér és a nagyszoba, itt jelenleg Kondor Attila Napváros című tárlata látható. A cím Tommaso Campanella utópikus művét idézi − Kondor Attila festészeti programja mögött jellemzően a reneszánsz kor gondolkodása áll. „Ecsettel írt bölcselet” – Rockenbauer Zoltán művészettörténész így méltatta korábban „az új festőgeneráció egyik legfigyelemreméltóbb alakjának” alkotásait. Akinek új képein sincsenek emberek, kontemplációra (meditatív szemlélődésre) sarkalló művei mégis életigenlők. Festett modernista épületei, tükröződő ajtói és ablakai egy valós tájat változtatnak sosemvolt vidékké: Napvárossá, ahol a Nap, a Hatalom, a Bölcsesség és a Szerelem jóvoltából igazságosság uralkodik.
