„Nem tudom, kinek jó ez” – írta a Taigetosz-törvényről Dragomán György

Az író saját példáján mutatja be, hogyan nyomoríthatja meg az iskola a tanulási nehézséggel küzdők életét.

Ficsor Benedek
2017. 06. 02. 13:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erről mesélt Facebook-bejegyzésében Dragomán György is. „Hányszor mondták nekem, figyelj oda jobban, írjál szebben. Hogy emlékszem az érzésre, ahogy szorítom a ceruzát, próbálom kanyarítani a betűket, egyik se olyan lesz, a ceruza, mintha vasból volna, húzza a kezem, fáj az egész karom, a vállam és a gerincem – írta. Az olvasástól annyira félt, hogy egyszer csak átprogramozódott valami az agyában: „egész bekezdéseket egyszerre látok és értek meg, innen visszafele haladva valahogy megtalálom a szavakat és betűket. Onnan kezdve falom a könyveket, de tudom, más vagyok, mint a többiek, másként írok, másként olvasok.”

„Életem szerencséje, hogy emberséges tanáraim (néhány értetlenkedő kivételtől eltekintve) mindig meglátták bennem a tehetséget és erejükön felül megértő és elfogadó szeretettel támogattak, hogy íróvá válhassak, hogy az lehessen belőlem, aki lettem.”

„A saját példám talán megmutat valamit abból, hogy meddig juthat az ember, ha segítik és elfogadják, és nem megnehezítik az életét. Tudom, hogy a tanárok többsége ezután is emberségesen mindent meg fog tenni azért, hogy a diákjaik teljes emberként élhessék túl az iskolát, kár, hogy ezután néha ki kell majd játszaniuk a szabályokat ehhez, úgy, ahogy régen.”

Dragomán György nem először fejti ki véleményét közéleti kérdésekben úgy, hogy az aktuális problémát saját élettörténetével állítja párhuzamba. Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltott megjegyzésére, mely szerint az országnak meg kell őriznie etnikai homogenitását, a Marosvásárhelyen született és kamaszkoráig Erdélyben élt író Ceaușescu rendszerét hozta fel példának. „Úgy óvodáskorom idején jött igazán divatba a »homogén román szocialista nemzet« fogalma. Rengeteg nagyszerű dolog sült ki belőle” – írta.

Bejegyzéséről a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, szerette volna felhívni a figyelmet arra, az etnikai homogenitás egy „használt fogalompár, amelyet nem lehet anélkül újra használatba venni, hogy emlékezzünk arra, mit jelentett korábban. Lehet érvelni az európai civilizáció védelmében, (...) de ha valaki etnikai homogenitásról beszél, akkor óhatatlanul felidézi a romániai kisebbségek elnyomását, vagy éppen a délszláv háború etnikai tisztogatásait.”

Ugyanebben az interjúban hangsúlyozta, hogy a hatalom nem egy biankó csekk. „Valakit megbíztunk egy feladattal, de ha nem jól végzi a dolgát, akkor figyelmeztetni kell rá, hogy nem arra kapta a hatalmat, mint amire használja. (...)A demokrácia akkor működhetne jól, ha nem emberekre, hanem elvekre és programokra szavaznánk, amelyeket be kellene tartani. Magyarországon ez sajnos nem így van.”

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.