Októberben lezárul egy korszak a hazai kulturális életben: a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tisztújító közgyűlése új elnököt választ a leköszönő Fekete György helyére. Nagy felfordulásra persze nem számíthatunk, a szeptemberben 86. életévébe lépő Fekete vélhetően nem száll ki az akadémia életéből, tiszteletbeli elnökként befolyása valószínűleg változatlan marad. Az új vezető személye azonban még így sem mellékes, hiszen az esélyesek között Marton Éva opera-énekesnő mellett azt a Jankovics Marcellt emlegetik sokan, aki többször fogalmazott meg éles kritikát az MMA működésével és a kormány kultúrpolitikájával kapcsolatban.
Bár a mecenatúra feletti teljes irányítást nem sikerült átvenni, Fekete György irányításával az MMA az elmúlt években a magyar kulturális élet meghatározó intézménye lett. A meredeken emelkedő állami támogatás, a Magyar Tudományos Akadémia javadalmazásához közelítő életjáradékok és az ajándékba kapott milliárdos ingatlanok jelezték, az akadémia egyre biztosabban bebetonozta magát. Igaz, a leköszönő elnök a 168 Órának adott interjújában úgy fogalmazott, az MMA még csupán csecsemőkorú, és csak 10-15 múlva lehet „a magyar alkotó- és előadó-művészet szíve-lelke”.
Az 1992-ben létrehozott szervezet központi alakja Makovecz Imre volt 2011-ben bekövetkezett haláláig. A kormány még abban az évben köztestületté nyilvánította az MMA-t, amit a 2012-es új alaptörvénybe is belefoglaltak. Az újdonsült köztestület Fekete Györgyöt választotta elnökévé, aki egyből belevetette magát a kultúrpolitika sűrűjébe. Munkájának eredményeként a 2011-ben kapott 100 milliós állami támogatás a következő évben 1,5 milliárdra ugrott, 2014-ben pedig már több mint 4,5 milliárdot szakított az MMA.
Az egyenletesen gyorsuló területfoglalás azonban nem maradt visszhangtalan, Feketét kívülről és belülről is többen támadták. 2013 elején az elnökség igyekezett háttérbe szorítani az elnököt, ő azonban hajthatatlan maradt, és egy többórás vita során, amelyen állítólag úgy érvelt, mocskolódás akkor is lesz, ha ő nincs, Fekete meggyőzte a vezetőséget és megőrizte székét.
A puccs ugyanakkor jelezte, az akadémikusok jó része elfogadhatatlannak tartja az elnök közéleti megnyilvánulásait. Ezek közül a Konrád György magyarságát kétségbe vonó állítása mellett az Indexnek adott interjúja kapta a legnagyobb visszhangot, amelyben úgy fogalmazott: „erre a modern demokráciára én fütyülök”. Szavai hatására több neves művész, köztük Szakonyi Károly, Rost Andrea, Korniss Péter és Cserhalmi György is elhagyták a szervezetet.
Az egyre magabiztosabbá és erőteljesebbé váló nyilatkozatok tovább tüzelték a külső kritikát is. Ám a tiltakozások, tüntetések és botrányok dacára az MMA elnöke megingathatatlannak tűnt. Mert bár a hírek szerint ahogy a köztestületben, úgy a Fideszben sem volt egyértelmű a megítélése, Orbán Viktor miniszterelnökkel való jó kapcsolata megóvta Feketét minden bajtól. Így az olyan megmozdulások, mint Gulyás Márton performansza az MMA közgyűlésén, amikor a Fekete elleni kirohanására válaszul lelökdösték a színpadról, csupán látványos, ám teljesen eredménytelen akciók maradtak. Ennek köszönhetően a kritikus hangok lassan elcsendesültek, még ha nem is némultak el teljesen, hiszen mások mellett Schilling Árpád rendező is élesen bírálta a köztestületet az utóbbi időben. Erre válaszul Fekete György a már említett interjúban úgy reagált, Schillingnek gyógyíttatnia kéne magát.
Az akadémia pozíciójáról és elfogadottságáról pedig végső soron az egyre erőtlenebb támadások még őszintébben árulkodnak, mint a kormány bőkezű támogatása. Pedig az sem tűnik csekélységnek. 2013 novemberében az MMA térítésmentesen megkapta a Budakeszi úti Hild-villát, amelynek felújítására több mint 800 millió forintot költöttek. 2014-ben az 5,5 milliárdból felújított Pesti Vigadó is a köztestületé lett, szintén ingyen, ahogy a Műcsarnok is. Mivel a Vigadó melletti Kristálypalotában bérelt irodák idővel kicsinek bizonyultak az MMA titkársága számára, a kormány 2 milliárd forintért megvette az akadémiának az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló egykori MÚOSZ-székházat, illetve a mögötte lévő telken álló lakóházat. A két épület átalakítására és rekonstrukciójára 4 milliárd forintot különítettek el. Mindezek mellé tavaly decemberben újabb Budakeszi úti épületet kapott az MMA a kormánytól, Hild József után ezúttal Ybl Miklós villáját, amelyet 1,4 milliárd forintért vettek Kovács Gábor műgyűjtő bankártól.
A kulturális életre gyakorolt befolyás valódi mércéje mégsem az ajándékba kapott négyzetméterek, hanem a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottságainak „elfoglalása” lett. Fekete Györgyék a teljes mecenatúrát szerették volna átvenni, hogy kizárólag az MMA dönthessen a hazai kulturális támogatásokról, végül „be kellett érniük” azzal, hogy a nagyjából tízmilliárd forint fölött diszponáló NKA bizottsági és kollégiumi tagságának harmadát a művészeti akadémia delegálja. Sőt, a 2015 végén hozott törvény szerint az alap operatív vezetőjeként funkcionáló alelnököt is csak az MMA elnökének a jóváhagyásával nevezheti ki a miniszter.
Mivel az anyagi támogatások fokozatos elapadása miatt számos kulturális szervezet, művészeti társulat és folyóirat is a megmaradásért küzd, a mecenatúra feletti (majdnem totális) irányítás az MMA még szélesebb körű elfogadását eredményezheti. Ezért sem mindegy, kit választ elnöknek a köztestület tagsága.
A két legesélyesebb jelölt közül Marton Éva jó kormányzati kapcsolatokkal bír ugyan, ám a Fekete Györgyöt jellemző irányítási stílus távol áll tőle. Ráadásul a hírek szerint az opera-énekesnő az állami operaház vezetését sem utasítaná vissza. Ez esetben az MMA talán a második helyre szorul, megnyitva az utat Jankovics Marcell előtt. A rajzfilmrendező, grafikus személye a kormány kultúrpolitikájával és az akadémiával szemben megfogalmazott korábbi kritikái miatt pedig még akár a köztestület arculatát is jótékonyan változtathatná meg.
Igaz, bárki ül majd Fekete székébe, az akadémia megítélése mindenképpen változni fog. Hiszen, ahogy arra a jelenlegi vezető is utalt a 168 órás interjúban, a jelöltek közül senkinek nem volt olyan politikai szerepvállalása, mint neki, ami elősegítheti az akadémia konszolidációját.
Így is marad azonban bőven nyitott kérdés, amelyek közül a legfontosabb talán az MMA második embere, Kucsera Tamás Gergely helyzete. Az akadémia irányát Fekete György mellett elsősorban a főtitkár jelölte ki eddig, és mivel az ő mandátuma négy év múlva jár csak le, kultúrpolitikai filozófiája vélhetően továbbra is meghatározó marad – ha Fekete nélkül is marad.
