Véget ér egy korszak: ki ülhet majd Fekete György székébe?

Októberben új elnököt választ az MMA. A kulturális területfoglalás után jöhet a konszolidáció időszaka.

A puccs ugyanakkor jelezte, az akadémikusok jó része elfogadhatatlannak tartja az elnök közéleti megnyilvánulásait. Ezek közül a Konrád György magyarságát kétségbe vonó állítása mellett az Indexnek adott interjúja kapta a legnagyobb visszhangot, amelyben úgy fogalmazott: „erre a modern demokráciára én fütyülök”. Szavai hatására több neves művész, köztük Szakonyi Károly, Rost Andrea, Korniss Péter és Cserhalmi György is elhagyták a szervezetet.

Az egyre magabiztosabbá és erőteljesebbé váló nyilatkozatok tovább tüzelték a külső kritikát is. Ám a tiltakozások, tüntetések és botrányok dacára az MMA elnöke megingathatatlannak tűnt. Mert bár a hírek szerint ahogy a köztestületben, úgy a Fideszben sem volt egyértelmű a megítélése, Orbán Viktor miniszterelnökkel való jó kapcsolata megóvta Feketét minden bajtól. Így az olyan megmozdulások, mint Gulyás Márton performansza az MMA közgyűlésén, amikor a Fekete elleni kirohanására válaszul lelökdösték a színpadról, csupán látványos, ám teljesen eredménytelen akciók maradtak. Ennek köszönhetően a kritikus hangok lassan elcsendesültek, még ha nem is némultak el teljesen, hiszen mások mellett Schilling Árpád rendező is élesen bírálta a köztestületet az utóbbi időben. Erre válaszul Fekete György a már említett interjúban úgy reagált, Schillingnek gyógyíttatnia kéne magát.

Az akadémia pozíciójáról és elfogadottságáról pedig végső soron az egyre erőtlenebb támadások még őszintébben árulkodnak, mint a kormány bőkezű támogatása. Pedig az sem tűnik csekélységnek. 2013 novemberében az MMA térítésmentesen megkapta a Budakeszi úti Hild-villát, amelynek felújítására több mint 800 millió forintot költöttek. 2014-ben az 5,5 milliárdból felújított Pesti Vigadó is a köztestületé lett, szintén ingyen, ahogy a Műcsarnok is. Mivel a Vigadó melletti Kristálypalotában bérelt irodák idővel kicsinek bizonyultak az MMA titkársága számára, a kormány 2 milliárd forintért megvette az akadémiának az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló egykori MÚOSZ-székházat, illetve a mögötte lévő telken álló lakóházat. A két épület átalakítására és rekonstrukciójára 4 milliárd forintot különítettek el. Mindezek mellé tavaly decemberben újabb Budakeszi úti épületet kapott az MMA a kormánytól, Hild József után ezúttal Ybl Miklós villáját, amelyet 1,4 milliárd forintért vettek Kovács Gábor műgyűjtő bankártól.

A kulturális életre gyakorolt befolyás valódi mércéje mégsem az ajándékba kapott négyzetméterek, hanem a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottságainak „elfoglalása” lett. Fekete Györgyék a teljes mecenatúrát szerették volna átvenni, hogy kizárólag az MMA dönthessen a hazai kulturális támogatásokról, végül „be kellett érniük” azzal, hogy a nagyjából tízmilliárd forint fölött diszponáló NKA bizottsági és kollégiumi tagságának harmadát a művészeti akadémia delegálja. Sőt, a 2015 végén hozott törvény szerint az alap operatív vezetőjeként funkcionáló alelnököt is csak az MMA elnökének a jóváhagyásával nevezheti ki a miniszter.

Mivel az anyagi támogatások fokozatos elapadása miatt számos kulturális szervezet, művészeti társulat és folyóirat is a megmaradásért küzd, a mecenatúra feletti (majdnem totális) irányítás az MMA még szélesebb körű elfogadását eredményezheti. Ezért sem mindegy, kit választ elnöknek a köztestület tagsága.

A két legesélyesebb jelölt közül Marton Éva jó kormányzati kapcsolatokkal bír ugyan, ám a Fekete Györgyöt jellemző irányítási stílus távol áll tőle. Ráadásul a hírek szerint az opera-énekesnő az állami operaház vezetését sem utasítaná vissza. Ez esetben az MMA talán a második helyre szorul, megnyitva az utat Jankovics Marcell előtt. A rajzfilmrendező, grafikus személye a kormány kultúrpolitikájával és az akadémiával szemben megfogalmazott korábbi kritikái miatt pedig még akár a köztestület arculatát is jótékonyan változtathatná meg.

Igaz, bárki ül majd Fekete székébe, az akadémia megítélése mindenképpen változni fog. Hiszen, ahogy arra a jelenlegi vezető is utalt a 168 órás interjúban, a jelöltek közül senkinek nem volt olyan politikai szerepvállalása, mint neki, ami elősegítheti az akadémia konszolidációját.

Így is marad azonban bőven nyitott kérdés, amelyek közül a legfontosabb talán az MMA második embere, Kucsera Tamás Gergely helyzete. Az akadémia irányát Fekete György mellett elsősorban a főtitkár jelölte ki eddig, és mivel az ő mandátuma négy év múlva jár csak le, kultúrpolitikai filozófiája vélhetően továbbra is meghatározó marad – ha Fekete nélkül is marad.