„A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja” – ezek Jézus szavai János evangéliumában, de a Babylon Berlin történetének jellemzésére is illenek. A legdrágább német tévésorozat (negyvenmillió euróból készült) ugyanis már címével is egy bűnös, ármánykodással és hazugságokkal teli világra utal.
Jeruzsálem és Babilon (vagy másképpen Bábel) a jó és a gonosz jelképei a Bibliában. Előbbit Isten azért választotta, hogy eszköze legyen szándékai végrehajtásában, míg utóbbit a Sátán használta fel a Föld és az emberek feletti uralkodás eléréséhez. A két világháború közötti Berlin a tizenhat epizódosra tervezett sorozatban az utóbbira hasonlít inkább, ahol még a legnemesebbnek tűnő jellemeknek is vannak titkolnivalóik, gyarlók és bizonyos pillanatokban roppant elesettek, ugyanakkor mindez ki is emeli őket a nagyváros testnedvekkel sötétre festett zegzugaiból.
A Volker Kutscher Gereon Rath-krimijeiből készült Babylon Berlin (amelyet Magyarországon az HBO sugároz) a legfeketébb film noirokat idézi nemcsak látványvilágában, hanem történetében is. Rath (Volker Bruch) Kölnből érkezik a fővárosba, hogy a Rajna-parti település polgármesterének zsarolási ügyében nyomozzon. Mivel az eset roppant kínos (a politikusról két szajha társaságában készült filmfelvétel), a detektívre komoly nyomás nehezedik megbízója részéről.
A pikáns film természetesen azt jelenti, hogy Rathnak a fényűzés mögött rejlő, éjsötét valóságba kell fejest ugrania, ahol prostituáltakkal, pornófilmesekkel, drogfüggőkkel, lebujtulajdonosokkal és gengszterekkel kénytelen szembeúszni. Ebben az erkölcsrendészet vezető nyomozója, Bruno Volter (Peter Kurth) és a rendőrségen titkárnőként dolgozó Charlotte Ritter (Liv Lisa Fries) támogatja őt, bár önös érdekeik időnként felülírják segítőkészségüket. Volter ugyanis mindenkiben az ellenséget látja, félti a pozícióját, de a zsarolástól sem riad vissza.
A korszak mindennapjait egyébként nemcsak a remek díszletek és számítógéppel vissza- vagy újrarajzolt helyszínek teszik kézzelfoghatóvá, hanem az akkoriban uralkodó közhangulat is. 1929-ben járunk, a nagy gazdasági világválság kirobbanásának évében: tombol a munkanélküliség, mindenki próbál életben maradni, egy Adolf Hitler nevű politikus pedig belekezd hatalma kiépítésébe. Igaz, utóbbi csak erősen burkolt formában jelenik meg a Babylon Berlin első évadában, mindössze Volter ejt el annyit egy első világháborús veterántalálkozón, hogy vesszenek a nemzetiszocialisták. A kommunisták viszont külön sztoriszálat kapnak, bár a Szovjetunióból elmenekült Trockij segítése nem épp a tervek szerint alakul.
A Tom Tykwer, Achim von Borries és Henk Handloegten felügyelete mellett levezényelt sorozat első fele kellően változatos, realisztikus és izgalmas munka. Ha a fennmaradó nyolc epizód sem arra fut ki, hogy egy feloldhatatlan és mindenkit érintő összeesküvés szálait kelljen kibogozniuk a főhősöknek (sajnos a nagy ívű krimik örökké ettől szenvednek, lásd például A híd című skandináv sorozat második évadát, amelynek nem tett jót az ilyesmi), akkor valószínűleg a többség örömmel veszi majd, ha Gereon Rath kalandjai a jövőben is folytatódnak.
