Káosz és költekezés az Iparművészetiben

A múzeum vezetése elfeledkezett róla, hogy van egy könyvtáruk is. Magánkézbe adják letétbe a közvagyont.

Az első tendert tavaly március végén hirdették ki, a szerződést azonban csak 2017 decemberének végén írták alá, vagyis már az indulásnál – a legderűlátóbb becslés alapján is – legalább féléves csúszásban voltak. Ez persze apróság ahhoz képest, hogy nem is kellene feltétlenül elköltöztetni az Imm gyűjteményét. Múzeumi szakemberek véleménye szerint ugyanis az épület felújítását meg lehetett volna oldani a műtárgyak szakaszos költöztetésével az intézményen belül. De ha ez mégsem kivitelezhető, akkor sem kellett volna a város másik végére, egy a mai napig befejezetlen raktárba hurcolni a gyűjteményt. Az MC Jászberényi úti telephelyénél még az Imm közelében üresen álló egykori UPC-központ is jobban megfelelt volna a célnak. Az OTP ingatlanalap kezelésében lévő csaknem 9 ezer négyzetméteres épület kibérlésével a múzeum szó szerint a szomszédba költözhetett volna.

Mivel a gyűjteménnyel együtt a munkatársak is költöznek, a szállításra kiírt tender a számukra biztosítandó irodákról is rendelkezik. Emlékezetes, hogy ez esetben még az irodai ajtók színét is és anyagát is meghatározták, hogy még véletlenül se hagyják veszíteni az MC-t, amely azonban ugyancsak bérli a Jászberényi úti épületet, a Kossuth Nyomda egykori telephelyét. Ennek „köszönhetően” az Imm mintha egy közvetítő beiktatásával bérelne irodát és raktárat, ami jelentős árkülönbséggel jár. A már említett Kinizsi utcai ingatlan teljes bérlése nagyjából 25 millió forintba kerülne havonta, míg az MC-nek egy valamivel kisebb épületegyüttesért ennél több mint 10 millió forinttal fizet többet a múzeum. A feleslegesen kiadott tízmilliók a rekonstrukció teljes, ötéves időtartamára (1 év kiköltözés, 3 év felújítás, 1 év visszaköltözés) vetítve már igazán szép summát tesznek ki.

De még ez is elhanyagolható ahhoz képest, hogy az Imm jogi és gyakorlati szempontból egyaránt lemondott a gyűjteménye felügyeletéről. Az MC-vel kötött szerződés alapján a magáncég rendelkezik az állami vagyonnal, és mindezért egy 1,5 milliárd forintos műtárgybiztosítást kötöttek csupán. Információink szerint ideális esetben csak az Imm gyűjteményének értékesebb darabjait biztosítanák ennyire – egyenként, és nem egyszerre a több mint 62 ezret. Mivel egy ekkora költözés előzmény nélküli az intézmény életében, és semmilyen tesztüzem vagy próba nem előzte meg a procedúrát, illetve a célállomásként kijelölt raktár még el sem készült, nagyon úgy tűnik, hogy legyenek bármilyen profik a csomagolást és a szállítást végző munkatársak, a múzeum vezetése a szerencsére bízta a műtárgyakat.

Az már csak hab a tortán, hogy a közbeszerzésből kifelejtették (vagy szándékosan kihagyták) az Imm könyvtárát és adattárát. Előbbi csaknem 70 ezer, utóbbi közel 100 ezer példányt számlál, elszállításuk és tárolásuk így közel sem marginális feladat. Persze akármilyen komolyan is veszik a könyvek és más dokumentumok költöztetését, kérdés, hogy mi alapján és mennyiért viszik el és őrzik meg azokat, hiszen a tender erről nem rendelkezik. Ha mindez az MC-vel kötött szerződésből is kimaradt, akkor a gyűjteménynek ez a része baráti alapon, mindenféle jogi rendelkezés nélkül kerül ki a múzeumból és áll majd legalább három évig egy magáncég raktárában.