„A Wall Street-i kapzsiság iskolapéldája”

Beperelte volna az államot az AIG, a bank, melyet a 2008-as mentőcsomag több mint 100 milliárd dollárral segített ki, mivel az adófizetők pénzéből finanszírozott segítség egy korábbi vezérigazgató szerint megkárosította a részvényeseket.

Az AIG – American International Group – bank és biztosító 2008-ban csupán néhány nappal élte túl a Lehman Brothers összeomlását. A botladozó intézményt már szeptember második hetében ki kellett menteni, végül összesen 182 milliárd dollár adófizetői pénz segítségével vészelte át a válságot. Az AIG két éve folyamatosan igyekszik visszafizetni adósságát a kormányzatnak, részlegeket adott el és részvényeket bocsátott ki. A cég néhány hete sikeresen törlesztette tartozását az államnak, és ennek örömére országos reklámkampányba kezdett, „Köszönjük, Amerika!” jelszóval.

25 milliárdot követel az adófizetőktől

A cég egykori igazgatója és jelenlegi részvényese, Maurice R. Greenberg azonban nem ennyire hálás a segítségért. Az egykori vezető 2011-ben pert indított az állam ellen, azt állítva, hogy túl súlyos feltételekkel adott pénzt, nehezményezi a magas kamatokat, és azt állítja, a mentőcsomag megsértette az adófizetők érdekeit és az alkotmányt is, mivel a segítség következtében a cég 92 százalékban állami tulajdonba került, ez pedig szerinte magántulajdon jogosulatlan közbirtokba vételének minősül. „A kormány folyton azt ismételgeti: a barátotok vagyok, pénzt adtam nektek, és most szabadok vagytok. De mi nem a kormánynak, hanem a részvényeseknek vagyunk felelősek” – idézte Greenberg egyik bizalmasát a The New York Times. A kormány végül körülbelül 22 milliárdot keresett az üzleten, ennyi volt a visszafizetett kölcsön kamata. A részvényes ezt a pénzt – és még némi kártérítést szeretne visszaperelni az adófizetőktől.

„A kapzsiság mintaképe”

Greenberg azt is szerette volna elérni, hogy az AIG is csatlakozzon a perhez, így adva nagyobb súlyt állításainak. A Times kedden megírta, a cég igazgatótanácsa komolyan fontolgatja, melyik oldalra álljon. A cikket óriási felháborodás követte, kongresszusi képviselők sora írt felháborodott leveleket. „Az AIG sóval dörzsölné be az adófizetők sebeit, akik kénytelenek voltak a saját pénzükkel megmenteni egy magáncéget. Ez a társaság ráadásul a Wall Street-i kapzsiság, felelőtlenség és a milliós bónuszok mintaképe volt, most pedig arra készül, hogy a hálátlanság élő szobrává váljon” – írták demokrata párti képviselők a bank igazgatótanácsának. „Az AIG köszönje meg csendben, hogy az adófizetők megmentették a csődtől, és ne próbálja megharapni a kezet, mely idáig táplálta” – fogalmazott Elizabeth Warren frissen megválasztott szenátor is.

Svájci esetek

Kénytelen lesz beszüntetni működését a legrégibb svájci bank, miután bűnösnek vallotta magát egy New York-i bíróság előtt az amerikai polgároknak adóelkerülésben nyújtott támogatás miatt ellene indított vádban. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat előtt 35 évvel, 1741-ben alapított Wegelin & Co. elfogadta az amerikai bíróság által rá kivetett 57,8 millió dolláros (44 millió euró) büntetést, amelynek megfizetése után a bank – a közleménye szerint – „beszünteti működését”. A pénzintézet az eljárás során elismerte, hogy közel tíz éven keresztül több mint száz amerikai állampolgárnak nyújtott támogatást 1,2 milliárd dollár elrejtésében az amerikai adóhivatal, az Internal Revenue Service (IRS) elől. A Wegelin-ügy négy évvel követi a szintén svájci, de nemzetközi hálózattal rendelkező UBS bank ellen hasonló váddal indított eljárást, amelyben az UBS 780 millió dollár büntetést fizetett az amerikai hatóságoknak, és egyúttal átadta a nála vezetett amerikai számlák adatait is. Az UBS azonban nem vallotta bűnösnek magát, és nem is mondták ki annak, hanem a büntetés megfizetése fejében ejtették az ellene felhozott vádat.

A felháborodás megtette a hatását, a bank igazgatótanácsa csütörtöki találkozóján úgy határozott, nem csatlakozik a Greenberg-féle perhez. A tanácskozáson a kormány ügyvédei is részt vettek, hogy elmagyarázzák, ami talán a bankárokon kívül mindenki számára egyértelmű: ha az állam nem segít, a vállalat csődbe megy, ez pedig feltehetőleg még jobban megkárosította volna a részvényeseket, mint a mentőcsomaghoz csatolt feltételek. „A mai döntés megerősíti, hogy ez a cég a jövőt tartja szem előtt, és nem a múltat” – nyilatkozta Robert H. Benmosche vezérigazgató.

A kár már megtörtént

Az AIG döntése némileg csökkentette Greenberg magabiztosságát, de egy washingtoni bíróságon a bankóriás támogatása nélkül is tovább folyik az állam elleni kártérítési per. Az állam ügyvédei szerint komolytalan ügy már így is rengeteg pénzébe került az adófizetőknek, hiszen a kormányzat tucatnyi jogásszal és más szakértőkkel kénytelen válaszolni a részvényes vádjaira. A kiadásokat az AIG is tetézte, hiszen az egy éve folyó perben csak most, a közfelháborodás hatására foglalt állást. „A tisztességes az lenne, ha a cég kifizetné a kormány kiadásait, amelyeket ez a felesleges és nevetséges időpocsékolás okozott” – fogalmazott Henry Hu, a Texasi Jogi Egyetem professzora.

(The New York Times, Chicago Tribune, USA Today)