„A Wall Street-i kapzsiság iskolapéldája”

Beperelte volna az államot az AIG, a bank, melyet a 2008-as mentőcsomag több mint 100 milliárd dollárral segített ki, mivel az adófizetők pénzéből finanszírozott segítség egy korábbi vezérigazgató szerint megkárosította a részvényeseket.

Kovács N. László
2013. 01. 10. 12:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az AIG – American International Group – bank és biztosító 2008-ban csupán néhány nappal élte túl a Lehman Brothers összeomlását. A botladozó intézményt már szeptember második hetében ki kellett menteni, végül összesen 182 milliárd dollár adófizetői pénz segítségével vészelte át a válságot. Az AIG két éve folyamatosan igyekszik visszafizetni adósságát a kormányzatnak, részlegeket adott el és részvényeket bocsátott ki. A cég néhány hete sikeresen törlesztette tartozását az államnak, és ennek örömére országos reklámkampányba kezdett, „Köszönjük, Amerika!” jelszóval.

25 milliárdot követel az adófizetőktől

A cég egykori igazgatója és jelenlegi részvényese, Maurice R. Greenberg azonban nem ennyire hálás a segítségért. Az egykori vezető 2011-ben pert indított az állam ellen, azt állítva, hogy túl súlyos feltételekkel adott pénzt, nehezményezi a magas kamatokat, és azt állítja, a mentőcsomag megsértette az adófizetők érdekeit és az alkotmányt is, mivel a segítség következtében a cég 92 százalékban állami tulajdonba került, ez pedig szerinte magántulajdon jogosulatlan közbirtokba vételének minősül. „A kormány folyton azt ismételgeti: a barátotok vagyok, pénzt adtam nektek, és most szabadok vagytok. De mi nem a kormánynak, hanem a részvényeseknek vagyunk felelősek” – idézte Greenberg egyik bizalmasát a The New York Times. A kormány végül körülbelül 22 milliárdot keresett az üzleten, ennyi volt a visszafizetett kölcsön kamata. A részvényes ezt a pénzt – és még némi kártérítést szeretne visszaperelni az adófizetőktől.

A kapzsiság mintaképe”

Greenberg azt is szerette volna elérni, hogy az AIG is csatlakozzon a perhez, így adva nagyobb súlyt állításainak. A Times kedden megírta, a cég igazgatótanácsa komolyan fontolgatja, melyik oldalra álljon. A cikket óriási felháborodás követte, kongresszusi képviselők sora írt felháborodott leveleket. „Az AIG sóval dörzsölné be az adófizetők sebeit, akik kénytelenek voltak a saját pénzükkel megmenteni egy magáncéget. Ez a társaság ráadásul a Wall Street-i kapzsiság, felelőtlenség és a milliós bónuszok mintaképe volt, most pedig arra készül, hogy a hálátlanság élő szobrává váljon” – írták demokrata párti képviselők a bank igazgatótanácsának. „Az AIG köszönje meg csendben, hogy az adófizetők megmentették a csődtől, és ne próbálja megharapni a kezet, mely idáig táplálta” – fogalmazott Elizabeth Warren frissen megválasztott szenátor is.

Svájci esetek

Kénytelen lesz beszüntetni működését a legrégibb svájci bank, miután bűnösnek vallotta magát egy New York-i bíróság előtt az amerikai polgároknak adóelkerülésben nyújtott támogatás miatt ellene indított vádban. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat előtt 35 évvel, 1741-ben alapított Wegelin & Co. elfogadta az amerikai bíróság által rá kivetett 57,8 millió dolláros (44 millió euró) büntetést, amelynek megfizetése után a bank – a közleménye szerint – „beszünteti működését”. A pénzintézet az eljárás során elismerte, hogy közel tíz éven keresztül több mint száz amerikai állampolgárnak nyújtott támogatást 1,2 milliárd dollár elrejtésében az amerikai adóhivatal, az Internal Revenue Service (IRS) elől. A Wegelin-ügy négy évvel követi a szintén svájci, de nemzetközi hálózattal rendelkező UBS bank ellen hasonló váddal indított eljárást, amelyben az UBS 780 millió dollár büntetést fizetett az amerikai hatóságoknak, és egyúttal átadta a nála vezetett amerikai számlák adatait is. Az UBS azonban nem vallotta bűnösnek magát, és nem is mondták ki annak, hanem a büntetés megfizetése fejében ejtették az ellene felhozott vádat.

A felháborodás megtette a hatását, a bank igazgatótanácsa csütörtöki találkozóján úgy határozott, nem csatlakozik a Greenberg-féle perhez. A tanácskozáson a kormány ügyvédei is részt vettek, hogy elmagyarázzák, ami talán a bankárokon kívül mindenki számára egyértelmű: ha az állam nem segít, a vállalat csődbe megy, ez pedig feltehetőleg még jobban megkárosította volna a részvényeseket, mint a mentőcsomaghoz csatolt feltételek. „A mai döntés megerősíti, hogy ez a cég a jövőt tartja szem előtt, és nem a múltat” – nyilatkozta Robert H. Benmosche vezérigazgató.

A kár már megtörtént

Az AIG döntése némileg csökkentette Greenberg magabiztosságát, de egy washingtoni bíróságon a bankóriás támogatása nélkül is tovább folyik az állam elleni kártérítési per. Az állam ügyvédei szerint komolytalan ügy már így is rengeteg pénzébe került az adófizetőknek, hiszen a kormányzat tucatnyi jogásszal és más szakértőkkel kénytelen válaszolni a részvényes vádjaira. A kiadásokat az AIG is tetézte, hiszen az egy éve folyó perben csak most, a közfelháborodás hatására foglalt állást. „A tisztességes az lenne, ha a cég kifizetné a kormány kiadásait, amelyeket ez a felesleges és nevetséges időpocsékolás okozott” – fogalmazott Henry Hu, a Texasi Jogi Egyetem professzora.

(The New York Times, Chicago Tribune, USA Today)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.