Nógrádi György szerint a háború főpróbája jön

Ukrajna sem katonai, sem diplomáciai fronton nem ért el olyan sikereket, amelyek közelebb hozták volna számukra a győzelem esélyét. 2022-ben az ukrán ellentámadás a meglepetés ereje miatt volt sikeres. Most viszont ez a döntő tényező hiányzik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Hágában 2023. május 4-én (Fotó: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal)

Az ország mindent megtett és megtesz, hogy mielőbb csatlakozhasson a nyugati integrációkhoz, elsősorban a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt feltétlen katonai sikereket akarnak elérni. Több nyugati ország is úgy érzi, hogy ez a jövőbeni katonai és pénzügyi támogatás feltétele. A balti és a skandináv államok, Lengyelország és Nagy-Britannia támogatnák az ország azonnali tagságát az észak-atlanti szervezetben. A többiek, a többség óvatosabb. Tudják, hogy háborúban álló ország nem léphet be a szervezetbe.

Vlagyimir Putyin (Fotó: MTI)

Lesöpört békejavaslatok

Az ukrán vezetés közölte, hogy csak abban az esetben utazik az államfő, Volodimir Zelenszkij a csúcsértekezletre, ha vagy a tagság, vagy valamilyen más lényeges kérdésben Ukrajna számára előnyös megállapodás születne. Zelenszkij bejelentette, hogy ha most Ukrajna győzne, akkor Oroszország veszít. Látnoki szavak. Azt is bejelentették, hogy eddig tízezer ukrán katonát képeztek ki, a drónharcokra pedig újabb hasonló létszámú haderő felkészítése veszi kezdetét.  

Zelenszkij minden eddigi nemzetközi békekezdeményezést lesöpört az asztalról, így a kínai, az afrikai és a vatikáni kezdeményezéseket is. 

Számára csak a saját tízpontos terve az elfogadható. Ennek lényege, hogy valamennyi elvesztett területet – beleértve a Krím félszigetet is – visszakérik, óriási orosz jóvátételt követelnek, illetve nemzetközi garanciák biztosítását az ország jövőjére nézve. Ezek ma még csak tárgyalási alapot sem képezhetnek Oroszország számára. Ukrajna ragaszkodik ahhoz is, hogy a világ különböző, döntően nyugati országaiban befagyasztott orosz vagyonhoz hozzájuthasson. Ezt a kérdést még a nyugati államok zöme is fenntartásokkal kezeli.

Az ukrán külügyminisztérium államtitkára, Andrij Melnyik, aki korábban Ukrajna berlini nagykövete volt, követelte, hogy Németország háromszor annyi fegyvert és lőszert szállítson Ukrajnának, mint eddig. Berlin az Egyesült Államok után a legtöbb támogatást nyújtja Kijevnek. Az ukránok azt is közzétették, hogy a költségvetésük negyvenkilenc százaléka védelmi kiadás. Bejelentették, céljuk, hogy saját maguk állítsák elő a szükséges hadiipari termékeiket. A pilóta nélküli repülőeszközök gyártásában az első helyre pályáznak Európában.

Az Egyesült Államok újabb ötszázmillió dolláros katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajnának. Kijev ezek után kazettás bombákat, háromszáz kilométer hatótávolságú föld–föld rakétákat és egyéb fegyvereket kért Washingtontól. Időközben megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Belarusszal.  

Londonban hatvanegy ország részvételével tartottak konferenciát Ukrajna megsegítéséről. Azt kérték az ukránoktól, hogy szorítsák vissza a korrupciót és növeljék az átláthatóságot.  

Ukrajna a nemzetközi tiltakozások hatására bejelentette, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatást egy évig még engedélyezi, de csak az Európai Unió országainak hivatalos nyelvein, így oroszul nem.  

Időközben kiderült, hogy az ukrán gabonaexport három ezreléke megy a célként megjelölt harmadik világba, a többit a nyugati piacokon adják el extraprofitért. Kijev a területén áthaladó vezetékeken keresztül szállított nyersanyagok tranzitdíját minden irányban növeli, Magyarország felé viszont sokkal nagyobb mértékben.

Az Egyesült Államok az F–22-es repülőgépeinek jelentős részét a saját szárazföldi területeiről az orosz határ közelébe telepítette. Időközben a republikánusok blokkoltak egy két és fél milliárd dolláros, Ukrajnának szánt támogatást.  

Az ukránok bejelentették, hogy az F–16-os gépekre a pilóták kiképzési idejét hatról négy hónapra csökkentik. Közben Románia közölte, hogy visszalép pár nappal korábbi vállalásától, miszerint területén képezhetik ki az ukrán pilótákat, mivel az ehhez szükséges kapacitás nem áll a rendelkezésükre. Bukarest aktív szerepet kíván betölteni az ukrán újjáépítési folyamatban, csak azt kéri, hogy ebbe vonják be Moldovát is. Ez felel meg hosszú távú stratégiai céljainak.  

A Dél-afrikai Köztársaság, amely a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság gazdaság társulása) legközelebbi csúcstalálkozóját szervezi, javasolta Vlagyimir Putyin orosz államfő részvételét és garantálta a biztonságát. Emmanuel Macron francia államfő, akinek belső pozíciói bizonytalanok, felkínálta, hogy szívesen részt venne a dél-afrikai találkozón. Az oroszok ezt a javaslatot – tekintettel a francia politika oroszellenességére – elutasították.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetősége bejelentette, hogy munkatársai az oroszok által megszállt legnagyobb európai atomerőmű területén maradnak. Egy ottani atombaleset a csernobili katasztrófa sokszorosát jelentené Európa számára.  

 

Most jön a döntő ukrán támadás?

Az oroszok az általuk elfoglalt területeken szeptember 10-ig helyhatósági választásokat tartanak. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt másfél évben ugyanazon a területen ha az oroszok ellenőrizték a választást, ők győztek, míg amikor ukrán uralom volt, akkor az ukránok. 

Újra beigazolódni látszik az az egyiptomi közmondás, amely szerint nem az a lényeg, hogy kire szavazol, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.

Oroszország bejelentette, hogy korszerűsíti atomeszközeit, és a taktikai atomfegyverek egy részét áttelepíti Belaruszba. A háború hatására a NATO közölte, hogy az eddigi cél – a GDP két százalékának elérése a katonai kiadásokra – mostantól az alsó határértéket jelöli. A háború megviselte Oroszországot is. A költségvetés hiánya elérte a 41 milliárd dollárt. 

A diplomácia területén is megélénkültek a frontok. Antony Blinken amerikai külügyminiszter Pekingbe, a német külügyminiszter, Annalena Baerbock Dél-Afrikába látogatott. Kína és Dél-Afrika az amerikai és német nyomás ellenére sem változtatott eddigi politikáján.  

Az Európai Unió most véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján az volt a vélemény, hogy eddig azért kellett támogatni Ukrajnát, mert Oroszország erős volt, most, a Wagner puccskísérlete után pedig azért, mert meggyengült. Elég furcsa logika. Mindenesetre a tervezettől eltérően az EU nem adott Ukrajnának biztonsági garanciákat. Az ukrán vezetés közölte, hogy 

eddig csak a háború főpróbája folyt, a támadás most következik majd.

Meglátjuk.  

Lengyelország tizenötmilliárd dollárért vásárolt amerikai fegyvereket. Svájc nem engedi azon fegyverek átadását Kijevnek, amelyekben svájci alkatrészek vannak. Japán egyre aktívabb. Kisida Fumio kormányfő részt vesz a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, és eddig sorban hozta az Ukrajnát támogató és Oroszországot elítélő lépéseit. A Távol-Keleten a Tajvan körüli feszültség kapcsán Oroszország katonailag is látványosan felsorakozott Kína mögé.

Mozgalmas ősz elé nézünk. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI)