A népfelkelésben és az annak eltérítésével végrehajtott katonai puccs során közel ezer ember halt meg, háromezren megsebesültek. Nagy részük Ceausescuék elmenekülése után esett az összecsapások áldozatául.
A véres eseményeket követően elszaporodtak a „hősök”. Jó pénzért meg lehetett vásárolni az úgynevezett forradalmárigazolványt, amely különféle előjogokkal járt, miközben a valódi áldozatok hozzátartozóit magukra hagyták. Így jártak azok a marosvásárhelyi családok is, amelyeknek egyes tagjait a diktátorpár menekülése előtti este lőtték le a városközpontban. Adrian Hidos (21 éves), Hegyi Lajos (25), Ilie Muntean (30), Bodoni Sándor (33), Pajka Károly (33) és Tamás Ernő (38) gyilkosairól nem tudni semmit. A román–magyar konfliktusról elhíresült városban nem történt meg a szembenézés a múlttal. Annyira nem, hogy eddig ott emlékmű sem épült, még mindig az akkor készített, ideiglenesnek szánt, fakeresztekből összetákolt emlékhely áll a Győzelem téren.
