Úgy hiányzik a jogbiztonság!

Miként alakult a Magyar Közlöny terjedelme az elmúlt évtizedekben? Az eredmény elképesztő.

D. Horváth Gábor
2015. 11. 30. 7:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes statisztikát kaptam nemrég Varga Istvántól, a magyar érdekek egyik szóvivőjétől. A pénzügyi szakember megvizsgálta, hogy az új jogszabályokat ismertető Magyar Közlöny terjedelme miként alakult az elmúlt évtizedekben és ma. Az eredmény elképesztő. A nyolcvanas években a közlöny oldalainak száma 1-2 ezer volt évente. 2005 és 2008 között évi 12–16 ezer oldal, 2009-ben pedig már 50 ezer oldal. Azután 2010-től jött a kétharmados kormányzás, és 2013-ban elértük a csúcsot: ebben az évben 90 344 oldalon jelent meg a közlöny, ami közel százszorosát jelenti a rendszerváltás előtti állami irányítás alattinak. Azaz 2013-ban minden naptári napra 250 oldalnyi új szabályt kaptak a magyarok. A II. világháborút követően, az 1945 és 2005 közötti hat évtizedben 195 606 oldalt tett ki a Magyar Közlöny. A 2010 és 2014 közötti öt évben azonban már 231 774 oldalt, ami napi 127 oldalt jelent átlagosan. A temérdek oldalon természetesen csak az új és nyilvános jogszabályok jelentek meg, ám ezek mellett érvényben voltak azok is, amelyeket nem helyeztek hatályon kívül. Ezek az adatok nem tartalmazzák a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett háromezres kormányrendeleteket, ami egy újabb halmaz.

Mondható, hogy mindez azért van, mert az élet egyre bonyolultabb. Ami nem feltétlenül igaz, ha számba vesszük például azt, hogy a magyar iparnak a két világháború között nem volt szüksége e jogszabálydzsungelre ahhoz, hogy sokkal gazdagabb és eredményesebb legyen a jelenleginél.

A Fidesz–KDNP 2010 után hatalmas sikerként könyvelte el a futószalagon történő törvénygyártást, így a parlamenti munka teljes félreértésében nem különbözik elődeitől. A kereszténydemokraták 2012-ben például Arisztotelész szavaival ünnepelték az istentelen mennyiségű új jogszabályt. „»Egész életben szükségünk van törvényekre, mert az emberek legnagyobb része inkább a kényszernek, semmint a szép szónak, inkább a büntetésnek, semmint az erkölcsi kötelességnek engedelmeskedik.« Ekkora buzgalomra azonban még legmerészebb pillanataiban sem gondolhatott (a filozófus – a szerk.). Rekord mennyiségű, 215 törvényt, törvénymódosítást fogadott el a tavalyi esztendőben a T. Ház. Többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik évben. Újra felkel majd a nap, vélik idén is ellenzéki és kormánypárti padsorokban egyaránt. Indítványaik száma napról-napra gyarapszik. Erős, feszes munkatempót diktál, és jelentős vállalásokat tartalmaz a kormány tavaszi parlamenti programja. Negyvenhárom törvényjavaslat elfogadását tervezi. Ez persze csupán szolid szándék, nem érdemes nagy összegű fogadásokat kötni rá, lévén tavaly is messze túlteljesítette az előre bejelentett prognózisát.”

A beteg jogalkotás egyenes következménye, hogy nincs jogbiztonság, mivel az emberek nem ismerhetik a jogszabályok többségét. Ilyenkor ostobaság jogkövető állampolgárokról papolni, vagy azok hiánya miatt nyavalyogni. S bár a felelősségre vonás alól nem mentesíthet a jog ismeretének hiánya, Magyarországon ez az általános helyzet. Félreértés ne essék, napi 127 oldalnyi jogszabály keletkezésekor ez nem természetellenes állapot.

A szabályok ismeretének hiányát az egész társadalom megsínyli. Az állampolgárok jogkövető magatartásának jobb esetben az erkölcs az iránytűje, ami azonban nem elégséges a jogszerűséghez. Rosszabb esetben pedig a szokásjogok szolgai követése és a felelősség elhárítása. Ilyenkor van az, hogy bármekkora kárt okoz a főnök, mégis mindig igaza van. Mindezen ezért kell változtatni, mert a következmény a zsiványság, a közösségellenesség és a korrupció. A jogállamiság eléréséhez az összes magyarra szükség van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.