Naponta átlagosan több mint egymillió forint közlekedési bírságot szabott ki a fővárosi XII. kerületi önkormányzat február 8. és május 31. között egyetlen utcasarokra telepített kamera segítségével. Négy hónap alatt 134 millió forintról küldött ki csekket a szabálysértőknek. A polgármesteri hivataltól közérdekű adatigényléssel megszerzett információk szerint 2683 esetben rótták ki a tiltott balra kanyarodásért 50 ezer forintot, amelyből 21 milliót már be is fizetett egy csomó szerencsétlen.
Az adatokat látván az első pillanatban sokan arra gondolhatnak: na végre, jól megbüntették ezeket, mert így elveszik a kedvüket a szabálysértésektől. A pénzüket egy darabig nem benzinre herdálják majd el, hanem büntetésekre kell költeniük, amiből viszont épülhet-szépülhet a kerület. Ebben az esetben azonban egészen más a helyzet, és sok tanulság vonható le belőle.
A rövid idő alatt történt esetek nagy száma például nem az elkövetők elvetemültségét jelenti, hanem azt, hogy az egyirányú Királyhágó utca felől érkező autósok – beleértve a taxisokat, a (nem szirénázó) mentőt, rendőrt, autósiskolák oktatóit – a Böszörményi utat érintve olyan természetességgel kanyarodnak be balra az ugyancsak egyirányú Ugocsa utcába nagy ívben, mintha levegőt vennének. Azaz nem azért, mert mentális betegségben szenvednek, hanem több, egyszerre fennálló emberi léptékű dolog miatt. Azért, mert a rendőrlámpák úgy engedik be a forgalmat a kereszteződésbe, hogy hibátlanul ésszerű ennek az útvonalnak a választása. Meg azért, mert hasonló kereszteződéseknél gond nélkül terelik ugyanígy a forgalmat. Így kanyarodott itt az előző évtizedekben is mindenki anélkül, hogy bármilyen konfliktust vagy balesetet okozott volna.
A konfliktus oka maga az önkormányzat. A hivatalnak nem a lakosok érdekeinek képviselete, ügyeik hatékony intézése az iránytű. Miközben Magyarországon manapság már visszamenőleges hatállyal is lehet jogszabályt alkotni, ahelyett, hogy mindent megtenne e közlekedési probléma megszüntetéséért, láthatóan hasra ütve hoz föl kifogásokat, és használ átlátszó érveket a teljesen értelmetlen forgalmi rend fennmaradásáért. Az önkormányzat napi egymillió forintos bevétele azt jelzi, hogy ez a kereszteződés számára valójában az egyik rét a sok közül, ahol hatalmasat lehet kaszálni. Hogyan is lehetne másként értelmezni azt, hogy a haladási irányt jelző táblák észrevehetetlenek voltak, a Királyhágó utca lámpái ugyancsak félreérthetően mutatták-mutatják az irányt, s csak akkor szereltek föl nagyobb és észrevehető jelzéseket, az arra közlekedőket csak azután értesítették egyértelműen arról, hogy merre van a kötelező haladási irány és hogy büntetni fognak, amikor a környéken élő polgárok kézhez kapták az 50 ezer forintról szóló első büntetést, és kitört a botrány a nyilvánosság előtt?