Izzó kohó – Magazin-ajánló

Elkezdjük a bemelegítést a szeptember 4-i, önmagán messze túlmutató magyar–román Eb-selejtezőre.

Mindez és sok más érdekes olvasmány a Magazinban! Keresse hét végén a Magyar Nemzetet és benne a mellékletet az újságárusoknál.

Szeptember 4-én Budapesten játsszák az utóbbi évtized legnagyobb érdeklődéssel várt labdarúgó-mérkőzését: nagyon régen fordult elő, hogy kétszázezren akartak jegyet venni a válogatott meccsére. Románia az ellenfél, és az érdeklődés nemcsak annak köszönhető, hogy a magyar csapatnak van esélye kijutni az Európa-bajnokságra, hanem a két válogatott viharos emlékű találkozóinak is, amelyek hűen tükrözték a két ország történelmének fordulatait – kezdi cikkét Pajor-Gyulai László. Majd így folytatja:

Alighanem a futballban igen járatos olvasónak is fogas kérdés lenne, hogy ki volt a sportág történetének egyetlen magyar labdarúgója, aki három világbajnokságon is pályára lépett. Kovács I. Miklós pályafutását itthon nem tartotta meg az emlékezet, pedig ő a megfejtés. Apró szépséghiba, hogy 1930-ban, 1934-ben és 1938-ban is a román válogatott tagjaként érte ez a dicsőség. Tagja volt annak a román amatőrválogatottnak is, amely 1931-ben megmérkőzött a magyarral, és ez volt az első olyan találkozó, amelyen a két ország képviselői összecsaptak a futballpályán.

A kései premiernek az egyik oka az, hogy a román szövetség a miénknél jóval később, csak az első világháború után alakult meg, így korábban nem volt válogatottja.

A másik pedig a történelem.

A háborút és Trianont követően a hangulat enyhén szólva sem kedvezett a magyarok és a románok barátságos találkozóinak, így fel sem vetődött az egymás elleni mérkőzés gondolata, dacára annak, hogy a magyar hatás szembeötlő volt a román futballra. A századforduló után Magyarországon rohamosan terjedt a labdarúgás népszerűsége, a sportág nemcsak fejlődött, hanem kialakult egy sajátos közép-európai kultúrája is, és az ország részeként ebből nem maradt ki Erdély és a Partium sem. Trianon után a román labdarúgás is itt találta meg az alapjait, amit kiválóan bizonyít ez a névsor is: Ritter Béla – Szilágyi Alajos, Hirsch Elemér dr. – Jakobi Dezső, Nicolaus Hönigsberg, Franz Zimmermann – Aurel Guga, Karl Frech, Paul Schiller, Rónay Ferenc, Johan Auer. Így festett a román válogatott összeállítása története első mérkőzésén, 1922. június 18-án, amikor 2:1-re legyőzte Jugoszláviát, és amelynek tagjai közül csak Aurel Guga volt román, a többiek mind erdélyi magyarok, svábok vagy zsidók. Egyes források a németes neveket magyarosítva közlik, azt sugallva, hogy egy román és tíz magyar alkotta a csapatot, de ez aligha nyerné el az érintettek tetszését, ha még közöttünk élnének
(17., 22–23. oldal)

Galaktikus útikalauz
Laár András hatvanéves lett, sőt nem oly régen nagypapa is. Beszélgettünk vele Buddha-csomókról, a szeretet iskolájáról, a magyar nyelv alkotóerejéről és arról, miért hálás Istennek, hogy ide születhetett. Vig György interjúja. (19. oldal)

Gyár állott, most kőhalom

A legutóbbi gazdasági válság szinte már lepergett a borsodnádasdiakról, akiket huszonhárom évvel ezelőtt, a lemezgyár bezárásával, már kiütött a történelem. Mélyszegénység, munkanélküliség és az egykorvolt szebb életről árulkodó képek, a gazdag múlt között nagy a kontraszt. A faluban nincs már kinek fröccsöt mérni a fárasztó műszak után. Sashegyi Zsófia riportja. (20. oldal)

Megváltás vagy ilyesféle

Napjaink egyik legzajosabb csatatere a különféle diéták ellenzői és követői között húzódik. Elátkozott és istenített paleoétrend, szektásan követett és tetemre hívott gluténmentes diéta jelzi, hogy a XXI. századi ember is a reforméletmód megváltó erejében bízik. A magyarországi vegetarianizmus erőre kapásához az első világháború húshiánya is nagyban hozzájárult, így azután már fogékony tömegekre lehetett számítani, amikor az 1920-as években hódító útjára indult Bicsérdy Béla nyers kosztra épülő étrendje. A korszak ünnepelt magyar guruja azzal dicsekedett, hogy még a kihullott fogai is visszanőttek, és világmegváltó buzgalmát hívei halála sem lohasztotta le. Szécsi Noémi esszéje (26. oldal).

Gyerekcipő

Lassabban épül a női kutatók karrierje (21. oldal)

Határesetek

Kemény világ az amerikai–mexikói határon (24. oldal)

Az egyesítés generációja

Észak-koreai menekültek Magyarországon (25. oldal)

Kazo ember

Miért titkolta el Szathmári Sándor Az élmunkás tragédiáját? (28. oldal)

Idősíkok

Megkövült sztálinizmus és falusias derű Transznisztriában (32. oldal)