Pokol Sátán

Brutális rabszolgasors Sátán. Kötter Tamás-interjú. Unatkozó jakuzák Japánban. Szombaton Magazin.

Szép eszményeink könnyedén elbukhatnak, mert Európa ma világítótorony, de maholnap csupán földrajzi fogalommá válhat, harmadik világbeli körülményekkel. Vegyük tudomásul, ha meghívjuk Afrikát Európába, akkor az Afrika lesz. Valószínűleg Franciaország fog elvérezni először a demográfiai küzdelemben. Az iszlám fogja a saját képére formálni. És minden olyan társadalmat, ahol nagyobb lélekszámmal fog rendelkezni, mint az őslakosok. (Kötter Tamás)

Ez csak néhány a számtalan érdekes mondat közül a hétvégi Magyar Nemzet Magazinból. Korszerű, kritikus, konzervatív - hetilap a napilapban. Keresse szombatonként!

Három hónapja előzetes letartóztatásban van egy borsodi házaspár, akik a gyanú szerint rabszolgamunkára kényszerítettek egy középkorú férfit, egy idősebb asszonyt pedig bezárva tartottak. A kiszolgáltatottságtól ma legfeljebb a született emberség védi valamelyest a csicskát – régebbi nevén a cselédet vagy nincstelen agrárproletárt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a vesztesek, a leszakadók segítséget csupán a legszűkebb környezetüktől kapnak. Ezt néhol rabszolgaságnak nevezik, máshol a semminél valamivel többnek. De mi a helyzet a vészjósló nevű Sátán?

Regényeivel megteremtette a „kapitalista realizmus” műfaját, új könyvében ismét azt a társadalmi réteget veszi szemügyre, amely már csak a fogyasztásban és az örök fiatalságban hisz, miközben végtelenül önző. Pedig, állítja Kötter Tamás író, Európa tényleg azé lesz, aki teleszüli.

Veresegyházi üvegházban terem az egyik legédesebb magyar pa­ra­di­csom. Márkus Zsolt módszerét sok kertész kétségbe vonja, ám szerinte csakis minőségi terménnyel lehet felvenni a versenyt az olcsó külföldi importtal.

Japánban lassan megszűnik a bűnözés. Másfél évtizede folyamatosan javulnak a kriminológiai statisztikák, noha az ország már előtte is kifejezetten biztonságosnak számított. Viszont a bűnnélküliség máshol ismeretlen problémákat okoz. A rendőrség unatkozik, és vannak, akik attól tartanak, hogy a semmittevés hatására egyes tisztek úgy kezdenek majd gondolkodni, mint ahogy a háború előtti militáns diktatúra rendvédelmi erőiben volt szokás.

Hosszú hajú, batikolt pólós, szűk farmeros férfiak és nők. Virágfüzérek, színes kosztümök és teljes nihil. A szerelem nyarán utópikus világnézet, idegenek iránti korlátlan bizalom jellemezte a napsütötte San Francisco utcáit. Szexuális forradalom és elernyedt semmittevés.

Magyarország búvalbélelt. És erről papírunk is van: nemzetközi bol­dog­ságkutatásokban rendre hátul szerepelünk, még nálunk sze­ren­csét­lenebb sorsú országok lakói is boldogabbnak érzik magukat. Bezzeg a dánok, a norvégok! Ők az utóbbi években egymással versengenek a „világ legboldogabb országa” címért, és a dánok brandet is építettek már rá, úgy hívják, hygge, amely kezd az egész világon trendivé válni. Mi a dán és a norvég boldogság titka? Lehet-e egy magyar olyan boldog, mint ők? És miért vagyunk mi boldogtalanok? Néhány „illetékest” kérdeztünk meg.

Témák a Magazinból

Pokol Sátán
„Brutális volt, pedig láttam már ezt-azt” – Modern rabszolgaság Magyarországon (17., 22–23. oldal)

A Nyugat kivéreztetése folyik
Kötter Tamás életközepi válságról, az erkölcsösség definíciójáról és a nők megbecsüléséről (18–19. oldal)

Bíborka, piroska és cukorfalat
Michelin-beszállító magyar cég – Az üvegház sem mindig ördögtől való (20. oldal)

Kevés a bűn, és túl sok a rendőr
Unatkozó egyenruhások, nyugdíjas jakuzatagok Japánban (21. oldal)

LSD, utópia és örömmámoros nihil
Ötven éve forgatta fel San Franciscót a „szerelem nyara” (24. oldal)

Mindennap hat gyertya
Miért olyan boldogok a skandinávok, és mi miért vagyunk olyan boldogtalanok? (25. oldal)

Sir Paul 75
A királyasszony lovagja (28. oldal)

Keresztút
A Közel-Kelet üldözöttjeinek életét dokumentálta Hölvényi Kristóf fotós (29. oldal)

Lukács Csaba egy romániai pofon tanulságairól. Kósa András arról, hogy erkölcsös-e a mai világban gyereket szülni. Plusz Hegyi Zoltán, Szerető Szabolcs, Lackfi János, Szántó T. Gábor és Győrffy Ákos tárcái.