A 2011 nyarán a 900 megahertzes frekvenciasávon nyújtható rádió-távközlési szolgáltatásra kiírt tenderben 2012 első felében hirdetett eredményt az NMHH, eszerint a nyertes a közvetetten állami tulajdonban lévő MPVI Zrt. konzorcium építheti ki az újabb, immár negyedik mobiltelefon-hálózatot. A pályázaton frekvenciablokkot nyert a másik három magyarországi mobilszolgáltató, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone mobilszolgáltató is. A legtöbbet közülük a Vodafone, amely már használatba is vette az elnyert blokkot, így országos lefedettségűvé növelte 3G-s hálózatát.
A NMHH döntését a bíróság előtt támadta meg felperesként a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, az alperesi oldalon volt az NMHH, és a perbe mellette beavatkozó MPVI Zrt., illetve annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest Zrt. A közigazgatási perben 2012. szeptember 12-én kihirdetett jogerős ítéletével a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az NMHH döntését azért, mert az jogszerűtlen módon született, így az MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot az újabb mobilhálózat kiépítésére, és a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb frekvenciablokkokat.
A Fővárosi Törvényszék ítéletét az alperesi oldal támadta meg felülvizsgálati eljárásban a Kúrián. A legfelsőbb bírói fórum öttagú tanácsa azonban kedden a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. A Kúria szóbeli indoklásában lényegében arra alapozta döntését, hogy a perbeli pályázaton az akkor hatályos szabályok szerint nem indulhatott volna állami cég. Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH-rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen.
A Kúria kitért több másik vitatott pontra is, így például a belföldi roaming, azaz barangolás kérdésére, amivel kapcsolatban osztotta a felperes álláspontját, miszerint nem jogszerűek a pályázatban ezzel kapcsolatban a jelentkezők számára rögzített kötelezettségek.
„Ez nem tiszta ügy” – jegyezte meg a Kúria tanácselnöke, és hozzáfűzte, hogy miután e körben uniós szabályok is felmerülnek, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság állásfoglalásának lehet majd helye, de jelen ügyben nem volt kötelező oda fordulnia a magyar bíróságnak, miután ezt a pert érdemben nem ez a kérdés döntötte el.