Frekvencia-árverés: hatályon kívül helyezték a határozatokat

A Fővárosi Törvényszék szerint az MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, és a 3 korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett újabb blokkokat.

Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre, vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szól az ítélet. Az NMHH pályázatán nemcsak a negyedik mobilszolgáltató MPVI nyert frekvenciát, hanem a három meglévő szolgáltató is. Miután a bíróság ezeket együtt kezelte, a valamennyi nyertesre kiterjedő határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három jelenlegi szolgáltató – a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone – fordult bírósághoz a negyedik szolgáltató nyertességét támadva. Az alperes a határozatokat hozó NMHH volt.

A bíróság arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos kormányrendelet egyik melléklete kimondja: állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az MPVI. A per során a három felperes és az alperes NMHH – valamint ez utóbbi oldalán a perbe beavatkozott MPVI és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest – végig azon vitatkozott, hogy a hatósági döntés meghozatalakor hatályban volt-e az említett rendelet tiltó melléklete. Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH-rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen.

A per másik sarkalatos pontja a roaming volt. A pályázat előírta azt, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. A Vodafone ezt csak jogfenntartással tette meg. Az uniós jog értelmezése is szóba került a perben olyannyira, hogy a felperesek azt javasolták: a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, és maga értelmezte az erre vonatkozó uniós, valamint magyar jogot. A végeredmény: a drágán kiépített eszközrendszer kötelező átengedése a versenytársnak egy másik, az elnök által lefolytatott eljárásban lett volna lehetséges.

Az eljárási szabályok megsértése között sorolta fel a bíróság azt, hogy a Magyar Telekom március 8-án tekinthetett be az iratokba, majd ezt követően jelezte, hogy nyilatkozattételre készül. Ennek ellenére az NMHH másnap már meghozta a határozatát.

Mindenkinek rossz a döntés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleményében sajnálatának adott hangot, hogy a három nagy mobilcég indítványára született bírósági döntés következtében a közeljövőben „jelentős akadályokba ütközhet egy nemzeti tulajdonban lévő negyedik mobilszolgáltató piacra lépése”. „Az NMHH-nak továbbra is határozott meggyőződése, hogy egy negyedik mobilcég megjelenése a hazai mobiltelefon- és mobilinternet-felhasználók millióinak javát szolgálja, elősegíti a legkorszerűbb telekommunikációs szolgáltatások gyorsabb elterjedését és csökkenti az árakat” – fogalmaz a közlemény.

Az NMHH szerint a döntés következtében előállt helyzet hátrányosan érinti a pert kezdeményező mobilcégeket, mivel vissza kell adniuk a 900 megahertzes tenderen elnyert frekvenciacsomagjaikat, és emiatt le kell állítaniuk a már működő szolgáltatásokat. A döntés az NMHH megítélése szerint nem kedvez a magyar mobil-előfizetőknek sem, akik így „csak később juthatnak hozzá a legkorszerűbb szolgáltatásokhoz, és a nagyobb piaci versenyből adódó árcsökkenés előnyeitől is elesnek, vagyis hátrányba kerülnek más európai országok előfizetőihez képest”.

„Az NMHH a kialakult helyzet ellenére továbbra is nyitott minden olyan együttműködésre és kezdeményezésre, ami a hazai előfizetők javát szolgálja, és a magyar telekommunikációs piac egészséges versenypiaci fejlődését segíti elő” – szögezi le az NMHH kommunikációs igazgatósága közleményben.