Pénzbírságot szabott ki a médiatanács

A testület első alkalommal folytatott le eljárást írott és online sajtótermékkel kapcsolatban a médiaigazgatási szabályok megsértése miatt.

A médiatanács döntéséről a szerdai ülést követően tájékoztatta az MTI-t a hatóság Szóvivői irodája. Megállapításuk szerint az írás nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti.

A tanács a döntésében jelezte, hogy bár az újsággal szemben első alkalommal hoztak elmarasztaló határozatot az alapjogok megsértése miatt, a jogsértés súlya, valamint az internetes cikk hozzáférhetőségének időtartama és folyamatossága azonban indokolja a pénzbírság megállapítását.

Emellett a tanács kötelezte a lapot, hogy a határozatban megszövegezett, a jogkövetkezmény kiszabásáról szóló rövid közleményt szó szerint tegye közzé.

A napilap honlapján a hírt a határozat jogerőre emelkedése után három napon belül úgy kell közreadni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ olvasható legyen a közzétételtől számított hét napig folyamatosan. A tanács emellett eltiltotta a lapot a további jogsértésektől. A határozattal szemben az érintettek bíróság előtt jogorvoslati kérelemmel élhetnek.

A Szóvivői iroda közlése szerint a hatóság azért folytatott vizsgálatot a médiatörvény, valamint a médiaalkotmány megsértésével kapcsolatban, mert a Magyar Hírlap nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem. A médiatörvény alapján a médiatanáccsal megkötött szerződés értelmében önállóan eljáró szakmai társszabályozó szervezetek az új médiaszabályozás életbe lépése óta minden, a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatos vitás ügyet sikerrel kezeltek – tudatták –, ezért ilyen típusú hatósági vizsgálatra eddig egyetlen esetben sem volt szükség.

Bayer Zsolt szóban forgó cikkében az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek „a gyáva, undorító, kártékony állatok”. Hozzátette: „a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (...) Állatok meg ne legyenek. (...) Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” – zárta írását Bayer. Az írást pártok és civil szervezetek is élesen bírálták.

A publicista ezekre úgy válaszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.