Az MTE megbízásából, az NMHH finanszírozásával Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke által készített tanulmány célja az, hogy elsőként pillanatképet nyújtson a magyarországi kommunikációs képzés állapotáról, jellegéről, problémáiról, színvonaláról, munkaerő-piaci viszonyairól, a rendelkezésre álló erőforrásokról.
A kutatásban összesen 37 magyarországi, valamilyen kommunikációs és újságíróképzést nyújtó, valamilyen diplomát, oklevelet, végbizonyítványt adó intézményt azonosítottak.
A feltérképezett intézmények közül több is fenntartási problémákkal küzd vagy már megszűnőfélben van, s 2013‐ban jelentősen, mintegy negyedére esett vissza a kommunikációs képzésekre jelentkezők száma – állapítja meg a tanulmány, majd ezt állítja: kimondottan újságíróképzés szinte nincs, ugyanakkor a kommunikáció‐ és médiatudományi szakokra a hallgatók jelentős része ilyen ambícióval jelentkezik.
Sok intézmény érzi túlságosan korlátozónak az akkreditációs és tantervi kereteket, ugyanakkor vannak példák gyorsan és gyakran változtatott, illetve indított tantervekre és szakirányokra – folytatódik a tanulmány. Az elitintézményeket leszámítva a nemzetközi szakirodalom alig használatos az oktatásban, a tanári karok túlnyomórészt más (elsősorban társadalomtudományi) tudományterületeken fokozatot szerzett oktatókból, illetve fokozat nélküli gyakorlati médiaszakemberekből áll.
Az elitegyetemek erőssége – mint szintén a tanulmány fogalmaz – elsősorban a szelekciós képességből fakadó erős diákanyag.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!