Amit az üzenőfal elbír – Cenzorszerepben a Facebook?

Migránsellenes avagy iszlamista posztok, pucér fotók, jobbos vélemények: sosem fárad el az algoritmus.

De miképpen is működik a 2014-ben bevezetett Trending mező?

Cseh Gabriella szerint úgy, hogy először a gép feldolgozza az adatokat, „aztán belép az emberi tényező”, és a Facebook-munkatárs ellenőrzi, tényleg hírértékű dologról van-e szó. Előfordul ugyanis szerinte, hogy mondjuk kora délután az ebéd lesz az egyik leggyakoribb beszédtéma, ezt azért mégsem kínálhatják fel az olvasóknak jól futó topikként. Márpedig szerinte a cél az, hogy a felhasználók egymással minél többet beszélgessenek, ha népszerű egy téma, ahhoz hozzászóljanak ők is. Kifejtette, hogy a botrány robbanása után lefolytatták a vizsgálatot azt illetően, van-e lehetőség szubjektív befolyásgyakorlásra. Az eredmény szerinte az, hogy nincs bizonyíték rendszerszintű visszaélésre, eseti tévedések viszont lehetnek, ezért szigorúbb ellenőrzést vezetnek be, kiterjesztik-felújítják a tréningeket, és változtatnak az algoritmuson is. Eddig a komoly hírportálok híreivel is összevetették a topikokat, ami miatt sokan úgy vélekedtek, hogy a liberálisabb szerkesztőségek által vitt témák előnyt élveznek olyanokkal szemben, amelyekről sokan beszélnek, de a lapok kevesebbet foglalkoznak velük. Egyébként az irányelvek május elején kikerültek az internetre, így kiderült: a megbízhatóbb oldalak listáján a Yahoo Newst lecserélték a Buzzfeedre. Szerepel még köztük a jobboldali Fox News, illetve a CNN, a The Guardian, az NBC News, valamint a USA Today is.

„Az amerikai republikánusoknak is elmondtuk, a Facebook érdeke, hogy minél több felhasználó minél szabadabban beszéljen” – jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésen Cseh. Márpedig szerinte a politikáról szívesen is cserélnek az emberek eszmét, tavaly például a politika volt a második legnépszerűbb téma az oldalon. „Üzletileg sem érdekünk tehát, hogy ne legyen szabadság” – hangsúlyozta.

A Facebook jogtanácsosa, Colin Stretch is arról beszélt a The Guardian szerint: a vizsgálat nem tudta teljesen kizárni egyéni tévedések vagy szándékolatlan befolyásolások lehetőségét. Ezért szerinte változtatni kell a szabályokon, hogy minimalizálják a kockázatokat ott, „ahol az egyéni döntés lehetősége bejön a képbe”. A közösségi oldal a szenátus kereskedelmi bizottságát elnöklő John Thune-nak azt írta: nem igaz, hogy például az olyan republikánus politikusokat, mint Ted Cruz, Rand Paul vagy Mitt Romney, elnyomták volna. A levél szerint a két leggyakoribb topik tavaly óta épp Donald Trump, illetve a #republikánusvita volt.

Tény, hogy a Facebook ott van a republikánusok küldöttgyűlésének szponzorai között, ráadásul a társaság első külső befektetője, Peter Thiel, aki ma is az igazgatóság oszlopos tagja, Trump híve. (Thielről korábban már írtunk, ő az a mogul, aki személyes bosszúhadjárata során megpróbálja ellehetetleníteni a Magyarországon korábban a Cinket is működtető Gawker Media-tHír.)

A most kirobbant botrány ellenére a Trending rovat valójában a Facebook egyik legérdektelenebb, legkevésbé fontos része – szögezte le a The Verge szerzője, Nilay Patel. Szerinte az egyetlen, ami számít, az a News Feed (hírfolyam) a mobilalkalmazáson belül, márpedig Trending dobozban futó hírek listája ennek nem képezi részét. Patel szerint a mostani vita félrevisz, hiszen inkább az algorimtus által szerkesztett hírfolyamra kellene koncentrálni. A szerző hozzáteszi, hogy nyilván az algoritmus sem semleges, hiszen tavaly még jelentős forgalmat irányítottak a hírportálokra, aztán idén már elkezdték a videókat feljebb sorolni, néhány hónapja pedig már az élő videókat. Nem is csoda, hogy a Facebook hatalma miatt folyamatosan panaszkodó lapok gyorsan ráálltak az élő videók posztolására. Amiért adott esetben külön pénzt is kapnak: a Verge kiadóját, a Vox Mediát eleve fizeti a Facebook, hogy ilyeneket gyártson.

A közösségi portál hírfolyamának elsődlegességéről írt a The Guardian szerzője is: Alex Hern szerint a News Feed már a technológiák korához igazodva gyakorolja a cenzúrát, ehhez pedig még emberi rásegítés sem szükséges már. Ha Thune dühös amiatt, hogy egyes sztorik nem jelennek meg a jelentéktelen, mobil eszközökön nem is látszódó Trending mezőben, mi lesz, ha felfedezi a Facebook hírfolyamát? – tette fel a kérdést ironikusan Hern. Ráadásul a hírfolyam szerkesztettségével – vagyis hogy egy algoritmus válogatott tartalmat önt eléjük Facebookon – többnyire nincsenek tisztában a felhasználók: egy 2015-ös tanulmány szerint több mint hatvan százalékuk gondolta, hogy az ismerősök és lájkolt oldalak minden egyes posztja megjelenik a falán. Ez azonban nyilvánvaló képtelenség lenne: a Facebooknak már csak a kezelhető mennyiség miatt is erősen válogatnia kell. Hogy mi alapján, az csak sejthető.

És hát a Trending rovat szerkesztőivel szemben az algoritmusnak sosem lesz elege, nem fog kiállni és robbantani, nem fogja elmondani a Gizmodónak, mi is a napi gyakorlat a közösségi oldalnál.

A jobboldali hírek miatti botrány mellett legalább ennyi fejfájást okoz a Facebooknak, hogy míg egyes globális politikai szereplők a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért lobbiznak, mások épp azon háborodnak fel, ha ez megtörténik. A német kormány tavaly kérte arra a közösségi portált: ne csak a meztelenséget tartalmazó, de a rasszista, gyűlölködő, menekültek ellen uszító posztokat is töröljék automatikusan. Miközben ugyanakkor a berlini kormány a menekültellenes szélsőjobbos csoportokat szorítaná vissza, addig a migránsok befogadásával szemben szkeptikus vagy migránsellenes politikai szereplők már cenzúrától tartanak, illetve attól: összemossák az uszítást azzal, hogy valaki például nem ért egyet a kvótákkal. (Nyilván vannak olyanok is, akik uszítanak, csak nem szeretik, amikor a nevén nevezik tevékenységüket, de igen cinikus lenne ennyivel elintézni ezt a problémát.)

Május végén már arról szóltak a hírek, hogy a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft is hajlandó vállalni a gyűlöletbeszédként aposztrofált tartalmak eltávolítását szájtjaikról, méghozzá huszonnégy órán belül. Mindezt egy új uniós irányelv mentén, amellyel a menekültválság és a terrorizmus okozta egyes jelenségekkel igyekeznek felvenni a harcot. Így ez nemcsak a migrációellenes tartalmakat érinti: a fiatal muszlimokat radikalizálni kívánókkal szemben is ezt az eszközt igyekeznek bevetni.

Cseh Gabriella szerint egyébként főként futballmeccsek alatt nő meg a gyűlöletbeszédről érkező jelentések száma: a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, kollégái előre tartanak, mi lesz majd az Európa-bajnokság alatt. A menekültválság pedig nem univerzális: Latin-Amerikában és Ázsiában például már más kérdések generálják a gyűlölködő hozzászólásokat.

Egyébként tavaly az egyik legnépszerűbb Facebook-téma az Egyesült Államokban és világszerte is az amerikai elnökválasztás volt. Az új Csillagok háborúja-film egy kicsivel jobban lázban tartotta az amerikai felhasználókat, mint az Iszlám Állam elleni harc, és Amerikában második helyre került a melegházasság témaköre is. A tavaly decemberben kihozott listán szerepel a Planned Parenthood-ügy is (magzatvédők sürgettek fellépést a szervezet ellen), ahogy a Super Bowl és a charlestoni lövöldözés is. Globálisan a második vezető téma a november 13-ai párizsi terrortámadás, a harmadik a szíriai polgárháború és a menekültválság volt. A politikusi listát – nem a népszerűségit, hanem hogy milyen gyakorisággal szerepeltek témaként a facebookozók számára – Barack Obama vezeti, második Donald Trump, harmadik Dilma Rousseff, Hillary Clinton csak a negyedik helyre tudott befutni.