Amit az üzenőfal elbír – Cenzorszerepben a Facebook?

Migránsellenes avagy iszlamista posztok, pucér fotók, jobbos vélemények: sosem fárad el az algoritmus.

A Facebook több különböző kultúrához igyekszik alkalmazkodni, és miközben a meztelenség tiltása miatt többen prűd amerikai céget emlegetnek, Szaúd-Arábiában a jelenlegi gyakorlatot is túl megengedőnek tartják. Erről a Facebook regionális közpolitikai vezetője, Cseh Gabriella beszélt május 30-án a Political Capital, a Tett és Védelem Alapítvány, illetve az ELTE BTK média és kommunikáció tanszékének rendezvényen.

A kerekasztal-beszélgetést a szélsőséges netes tartalmak szabályozásáról tartották, a közösségi portál munkatársát pedig bőven volt miről kérdezni: lehetett hallani az utóbbi időkben a migránsellenes tartalmakkal szembeni keményebb fellépésről, illetve a hírszolgáltatásban hangsúlyosabban – azaz egyesek szerint a kelleténél nagyobb súllyal – kezelt liberális témákról is. Vagy épp a meztelenség elleni kérlelhetetlen harcról: márciusban interjúztunk egy francia elektronikus zenésszel, akinek még az albumborítóját is letiltották a közösségi oldalról. Hogy miért? Mivel fedetlen kebleket ábrázolt – egy számítógép által megtervezett androidon.

Ugyanakkor az erőszak már nem szokta ennyire zavarni a Facebookot: május végén nagy botrányt kavart, hogy harminchat órán keresztül nem szedték le egy női holttest képét, mondván, nem sérti a szabályzatot. A halott nőről a gyilkosa posztolt képet előbbi falára. Az áldozat nővére azt a választ kapta a Facebooktól, hogy blokkolja a húga profilját, akkor majd nem fogja látni a képet.

Ami viszont igazán kiverte a biztosítékot, az a Facebook-hírek közti szubjektív szerkesztői válogatás volt. Azaz: a Trending mezőt – ez a legkurrensebb hírekből adott válogatást jelenti, melyeket az angol anyanyelvű országok felhasználói látnak az üzenőfaluk mellett –, amelyről többen úgy gondolták, hogy csupán egy algoritmus generálja, valójában gondos szerkesztői kezek állították össze. És előfordult, hogy egyes témákat feljebb kellett sorolni, nem éppen matematikai modell alapján. A Gizmodo számolt be arról, hogy korábbi hírszerkesztők szerint a konzervatívoknak fontosabb híreket és hírforrásokat szándékosan tolták lejjebb a listán. Olyan is volt, hogy egyes témákat kiemelten kellett kezelni: nem szerepelt az algoritmus által létrehozott lista élén a feketék jogaiért kiálló Black Lives Matter? Kirakták oda akkor is a jobbára az egyetemről frissen kikerült, tapasztalatlanabb munkatársak.

De miképpen is működik a 2014-ben bevezetett Trending mező?

Cseh Gabriella szerint úgy, hogy először a gép feldolgozza az adatokat, „aztán belép az emberi tényező”, és a Facebook-munkatárs ellenőrzi, tényleg hírértékű dologról van-e szó. Előfordul ugyanis szerinte, hogy mondjuk kora délután az ebéd lesz az egyik leggyakoribb beszédtéma, ezt azért mégsem kínálhatják fel az olvasóknak jól futó topikként. Márpedig szerinte a cél az, hogy a felhasználók egymással minél többet beszélgessenek, ha népszerű egy téma, ahhoz hozzászóljanak ők is. Kifejtette, hogy a botrány robbanása után lefolytatták a vizsgálatot azt illetően, van-e lehetőség szubjektív befolyásgyakorlásra. Az eredmény szerinte az, hogy nincs bizonyíték rendszerszintű visszaélésre, eseti tévedések viszont lehetnek, ezért szigorúbb ellenőrzést vezetnek be, kiterjesztik-felújítják a tréningeket, és változtatnak az algoritmuson is. Eddig a komoly hírportálok híreivel is összevetették a topikokat, ami miatt sokan úgy vélekedtek, hogy a liberálisabb szerkesztőségek által vitt témák előnyt élveznek olyanokkal szemben, amelyekről sokan beszélnek, de a lapok kevesebbet foglalkoznak velük. Egyébként az irányelvek május elején kikerültek az internetre, így kiderült: a megbízhatóbb oldalak listáján a Yahoo Newst lecserélték a Buzzfeedre. Szerepel még köztük a jobboldali Fox News, illetve a CNN, a The Guardian, az NBC News, valamint a USA Today is.

„Az amerikai republikánusoknak is elmondtuk, a Facebook érdeke, hogy minél több felhasználó minél szabadabban beszéljen” – jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésen Cseh. Márpedig szerinte a politikáról szívesen is cserélnek az emberek eszmét, tavaly például a politika volt a második legnépszerűbb téma az oldalon. „Üzletileg sem érdekünk tehát, hogy ne legyen szabadság” – hangsúlyozta.

A Facebook jogtanácsosa, Colin Stretch is arról beszélt a The Guardian szerint: a vizsgálat nem tudta teljesen kizárni egyéni tévedések vagy szándékolatlan befolyásolások lehetőségét. Ezért szerinte változtatni kell a szabályokon, hogy minimalizálják a kockázatokat ott, „ahol az egyéni döntés lehetősége bejön a képbe”. A közösségi oldal a szenátus kereskedelmi bizottságát elnöklő John Thune-nak azt írta: nem igaz, hogy például az olyan republikánus politikusokat, mint Ted Cruz, Rand Paul vagy Mitt Romney, elnyomták volna. A levél szerint a két leggyakoribb topik tavaly óta épp Donald Trump, illetve a #republikánusvita volt.

Tény, hogy a Facebook ott van a republikánusok küldöttgyűlésének szponzorai között, ráadásul a társaság első külső befektetője, Peter Thiel, aki ma is az igazgatóság oszlopos tagja, Trump híve. (Thielről korábban már írtunk, ő az a mogul, aki személyes bosszúhadjárata során megpróbálja ellehetetleníteni a Magyarországon korábban a Cinket is működtető Gawker Media-tHír.)

A most kirobbant botrány ellenére a Trending rovat valójában a Facebook egyik legérdektelenebb, legkevésbé fontos része – szögezte le a The Verge szerzője, Nilay Patel. Szerinte az egyetlen, ami számít, az a News Feed (hírfolyam) a mobilalkalmazáson belül, márpedig Trending dobozban futó hírek listája ennek nem képezi részét. Patel szerint a mostani vita félrevisz, hiszen inkább az algorimtus által szerkesztett hírfolyamra kellene koncentrálni. A szerző hozzáteszi, hogy nyilván az algoritmus sem semleges, hiszen tavaly még jelentős forgalmat irányítottak a hírportálokra, aztán idén már elkezdték a videókat feljebb sorolni, néhány hónapja pedig már az élő videókat. Nem is csoda, hogy a Facebook hatalma miatt folyamatosan panaszkodó lapok gyorsan ráálltak az élő videók posztolására. Amiért adott esetben külön pénzt is kapnak: a Verge kiadóját, a Vox Mediát eleve fizeti a Facebook, hogy ilyeneket gyártson.

A közösségi portál hírfolyamának elsődlegességéről írt a The Guardian szerzője is: Alex Hern szerint a News Feed már a technológiák korához igazodva gyakorolja a cenzúrát, ehhez pedig még emberi rásegítés sem szükséges már. Ha Thune dühös amiatt, hogy egyes sztorik nem jelennek meg a jelentéktelen, mobil eszközökön nem is látszódó Trending mezőben, mi lesz, ha felfedezi a Facebook hírfolyamát? – tette fel a kérdést ironikusan Hern. Ráadásul a hírfolyam szerkesztettségével – vagyis hogy egy algoritmus válogatott tartalmat önt eléjük Facebookon – többnyire nincsenek tisztában a felhasználók: egy 2015-ös tanulmány szerint több mint hatvan százalékuk gondolta, hogy az ismerősök és lájkolt oldalak minden egyes posztja megjelenik a falán. Ez azonban nyilvánvaló képtelenség lenne: a Facebooknak már csak a kezelhető mennyiség miatt is erősen válogatnia kell. Hogy mi alapján, az csak sejthető.

És hát a Trending rovat szerkesztőivel szemben az algoritmusnak sosem lesz elege, nem fog kiállni és robbantani, nem fogja elmondani a Gizmodónak, mi is a napi gyakorlat a közösségi oldalnál.

A jobboldali hírek miatti botrány mellett legalább ennyi fejfájást okoz a Facebooknak, hogy míg egyes globális politikai szereplők a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért lobbiznak, mások épp azon háborodnak fel, ha ez megtörténik. A német kormány tavaly kérte arra a közösségi portált: ne csak a meztelenséget tartalmazó, de a rasszista, gyűlölködő, menekültek ellen uszító posztokat is töröljék automatikusan. Miközben ugyanakkor a berlini kormány a menekültellenes szélsőjobbos csoportokat szorítaná vissza, addig a migránsok befogadásával szemben szkeptikus vagy migránsellenes politikai szereplők már cenzúrától tartanak, illetve attól: összemossák az uszítást azzal, hogy valaki például nem ért egyet a kvótákkal. (Nyilván vannak olyanok is, akik uszítanak, csak nem szeretik, amikor a nevén nevezik tevékenységüket, de igen cinikus lenne ennyivel elintézni ezt a problémát.)

Május végén már arról szóltak a hírek, hogy a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft is hajlandó vállalni a gyűlöletbeszédként aposztrofált tartalmak eltávolítását szájtjaikról, méghozzá huszonnégy órán belül. Mindezt egy új uniós irányelv mentén, amellyel a menekültválság és a terrorizmus okozta egyes jelenségekkel igyekeznek felvenni a harcot. Így ez nemcsak a migrációellenes tartalmakat érinti: a fiatal muszlimokat radikalizálni kívánókkal szemben is ezt az eszközt igyekeznek bevetni.

Cseh Gabriella szerint egyébként főként futballmeccsek alatt nő meg a gyűlöletbeszédről érkező jelentések száma: a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, kollégái előre tartanak, mi lesz majd az Európa-bajnokság alatt. A menekültválság pedig nem univerzális: Latin-Amerikában és Ázsiában például már más kérdések generálják a gyűlölködő hozzászólásokat.

Egyébként tavaly az egyik legnépszerűbb Facebook-téma az Egyesült Államokban és világszerte is az amerikai elnökválasztás volt. Az új Csillagok háborúja-film egy kicsivel jobban lázban tartotta az amerikai felhasználókat, mint az Iszlám Állam elleni harc, és Amerikában második helyre került a melegházasság témaköre is. A tavaly decemberben kihozott listán szerepel a Planned Parenthood-ügy is (magzatvédők sürgettek fellépést a szervezet ellen), ahogy a Super Bowl és a charlestoni lövöldözés is. Globálisan a második vezető téma a november 13-ai párizsi terrortámadás, a harmadik a szíriai polgárháború és a menekültválság volt. A politikusi listát – nem a népszerűségit, hanem hogy milyen gyakorisággal szerepeltek témaként a facebookozók számára – Barack Obama vezeti, második Donald Trump, harmadik Dilma Rousseff, Hillary Clinton csak a negyedik helyre tudott befutni.