Afrikai vőlegény

Aki él és mozog, az szvinget jár, csupa tűz és lobogás minden pár – énekli a második világháború legsúlyosabb időszakában Latabár Kálmán.

A szereposztás történelmi kuriózum: a főhősnő, Hidvéghy Valéria a háború után néhány évvel elhagyta az országot. Nyugaton a magyar származású producer, Gabriel Pascal férje lett, s egyben, mint visszaemlékezéseiből tudjuk, G. B. Shaw múzsája. (Abban, hogy a Pygmalion, a My Fair Lady megszületett, Shaw és az ötletadó Pascal mellett Hidvéghy Valériának is része volt.) Az édesanyját alakító Gárdos Kornélia ritkán szerepelt filmen, ráadásul ekkor utoljára. (Előtte egy 1922-es néma alkotásban.) A színésznő mellékállásban a Nyilaskeresztes Párt egyik fontos kulturális szervezője volt, prominens vendégként részt vehetett Szálasi 1944. novemberi kultúrértekezletén, majd a szovjet csapatok érkezése elől érthető okokból elmenekült az országból. Filmbeli albérlője, a félig zsidó származású Latabár Kálmán – bár hivatalosan (a korabeli híresztelés szerint magának a kormányzónak köszönhetően) nem számított annak – mindeközben rendszeres céltáblája volt a nyilas sajtónak. Hogy csupán visszafogottabb megjegyzést idézzünk egy, a szélsőjobbal kokettáló lapnak az Afrikai vőlegényről szóló kritikájából: „Latabár kedvence egy bizonyos pesti közönségnek, mely élcein és fintorain már nem is nevet, hanem egyenesen nyerít.” (A nyilas uralom alatt Latabár Kálmánt egyébként az utóbb mártírhalált halt Kálló Ferenc esperes bújtatta.)

Latabár szerelme az Afrikai vőlegényben a legendás Vaszary Piri. Ő családjával együtt 1945 elején szintén az emigrációt választotta. (Hosszabb, rendkívül kalandos, a Zörgetik az ajtót című regényben is megörökített magyarországi bujkálás után követte őket a tágabb család, a különös házaspár: Muráti Lili és Piri testvére, Vaszary János.) Vaszary Piri, akit egyébként a pap-költő, Mécs László is versbe foglalt, Dél-Amerikában még többször fellépett menekült magyar színésztársaival, Szeleczky Zitával, Hajmássy Miklóssal, Páger Antallal, ám Págerrel ellentétben nem tért haza többé.

Hogy a film kulisszatitkainak egyikéről is fellebbentsük a fátylat Kurutz Márton blogja, a Hangosfilm segítségével: a képkockákon szereplő, a dzsiu-dzsicu fogást bemutató jelenet snittje optikai trükkpadon készült a burleszkhatás érzékeltetése miatt. Ha az inkriminált részt többször végignézzük, könnyen felfedezhetjük a trükköt kísérő belső vágást. Aki az Afrikai vőlegényhez kapcsolódó egyéb érdekességekre kíváncsi, annak jó szívvel ajánlom a fent említett blogot.

(Duna World, február 4., szombat, 11.30)