Ha a szenzációra éhes amerikaiaknak szeretnénk eladni valamelyik nagy magyar legendát, minden bizonnyal az első Attiláé lehetne, amelyből számos film is készült már. Annak ellenére, hogy Attilát és a hunokat a hivatalos történészi álláspont nem is tartja a magyarok rokonának – a világ azonban még a magyar nép nevét is a hunokéból vezeti le. A Travel Channel régészként végzett riportere, Josh Gates, az Expedíció az ismeretlenbe című sorozat amerikai műsorvezetője rá is harapott a témára, mármint arra, hogy a világ elé tárja a kérdést: vajon hol nyugszik Atilla, a hun, akit a rómaiak csak Isten ostoraként emlegettek, és akinek a neve a középkori nyugaton egyet jelentett a barbárság megtestesítőjével. És aki persze ennek ellenére művelt uralkodó és korának egyik legnagyobb hadvezére volt. Persze a népszerű csatornát egy magyar munkatárs is segítette, Varga Gergely, a műsor magyarországi producere, aki akkor került először kapcsolatba Josh Gatesszel amikor Szulejmán sírját megtalálták, és erről a Travel Channel szóban forgó műsora 2015-ben egy epizódot forgatott. Varga Gergelytől származik az ötletfelvetés, hogy az Attila sírjával kapcsolatos kutatásokról is készüljön adás.
Attila sírját ma tízből kilencen, vagy talán mind a tízen a Tiszában, hármas koporsóban keresnék, ma azonban meglepően kevés kutató ad hitelt ennek a költői képként valóban zseniális mondának. A 19. század során Ipolyi Arnold Magyar mitológia című kötetéből terjedt el ez a történet, majd került bele az oktatásba, onnan pedig kiirthatatlanul az emberek tudatába. Móra Ferenc a hiedelem eredetét kutatva nem kis iróniával úgy fogalmazott: „a csíra Ipolyié, Jókai nevelt belőle fát és Gárdonyi megszólaltatta rajta a fülemülét”. Egyébként Ipolyi sem maga találta ki a Tiszába temetett hármas koporsó legendáját, az első forrás Petőfi Sándor Lehel vezér című verse. Az ennél korábbi híradások sokkal régebbiek, a rejtélyes Sicambriára utalnak, Attila király városára, abban pedig nyoma sincs a Tiszának.
Annál inkább a Dunának, vagy pontosabban a Duna közelségének, elvégre Sicambriát a Pilisbe teszik, és éppen ezért is kutat szonárral a Duna fenekén Tóth János Attila búvárrégész. Koporsót még nem talált, a forgatás során egy második világháborús ládát viszont igen. „Ez azonban egy másik hadúr emléke” – jegyzi meg humorosan Josh Gates. A műsorvezető a régészeti kutatások bemutatását tipikus amerikai show-vá alakítja: beöltözik hun harcosnak, csekély sikerű lovasíjász-bemutatót tart, tudományról alig beszél, és még a feltételezéseket is óriási szenzációnak tálalja.
Lánszki Imre ökológus kutatásait is bemutatja, aki ellentmondást nem ismerő hangon jelenti be: megtalálta Sicambriát. Ő helikopterről mutatja be a területet, egy 16. századi térképre, hőtérképekre hivatkozva, majd egy sziklába futó nyíláson át csőkamerával mutat egy akár sírkamrához is hasonlítható belső üreget.
De vajon mi történik, ha az ember kisgyerekként belekóstol a régészetbe, és elvarázsolják a múlt nagy titkai? Valószínűleg egy ideig lelkesen régésznek készül, aztán megérinti nemzedéke és a kor szele, lesz belőle gitáros-énekes beatsztár, elvégre a lányoknál egy szerelmes slágerrel sokkal jobban be lehet vágódni, mint néhány darabka ezeréves csontmaradvány vagy cserépedény kiásásával. Ha azonban kellően mély volt a gyermekkori élmény, és erős az elköteleződés, akkor ezt hosszú hajjal a színpadon énekelve sem képes az ember nyomtalanul kitörölni, búvópatakként folyamatosan jelen van, fel-feltör, majd egy ponton átveszi az irányítást.
Nagyjából ez történt Szörényi Leventével, amikor szűkebb környezete számára teljesen természetes módon, az őt csak sztárként ismerő tömegek szemszögéből nézve viszont óriási meglepetésként a Holdvilág-ároknál régészeti ásatásba fogott. Pontosabban folyatott egy olyan ásatást, amely a második világháború, majd az azt követő politikai változások miatt félbemaradt, de amelyről ő átlagon felül sokat tudott, hiszen az édesapja rajzolóként dolgozott a régészekkel. Voltak persze ennek jól látható előzményei, például a történelmi témájú rockoperái, a korszakkal foglalkozó történelmi írásai, amelyekből kiderült, hogy sokat foglalkozott tudományos oldalról is a magyar történelemmel, de azt kevesen hitték, hogy ilyen kitartóan folytatja az ásatást majd évről évre a Pilisben.
Egy pillanatra azért meg kell állnunk ezen a ponton, tisztázni azokat a városi legendákat, amelyek ezt az ásatást övezik. Bár most a Travel Channel kifejezetten „Attila, a hun” sírja miatt forgatott a helyszínről, Szörényi Levente nem tartja magát régésznek, és nem is kifejezetten Attila sírját keresi, csak – ahogy rendszerint óvatosan megfogalmazza – az „összefüggéseket”. Ennél bizonyosan sokkal többet és konkrétabb dolgokat gondol a Holdvilág-árok rejtette titkokról, de tudatosan tartja magát ahhoz, hogy nem szeretne belefutni téves feltételezésekbe. Ugyanakkor tény, hogy az Attila és Árpád sírhelyére vonatkozó, a legendák és mítoszok leírta helyszín illene a Holdvilág-árokra, ez ugyanakkor még semmit sem bizonyít. A két sírhely – már ha hihetünk az Árpád fejedelem temetkezési helyéről szóló híradásoknak – nagy valószínűséggel egymás mellett fekszik. A Holdvilág-ároknál egy dolog biztos: egy római kori kőbányát megmagyarázhatatlan hirtelenséggel visszatemettek, a visszatemetésnek két korból vannak nyomai, az egyik Attila, a másik Árpád kora, és a helyszínen állatáldozatok maradványaira utaló leletek kerültek elő. Ezekből pedig akár kettős, korban eltérő temetkezési helyszínre is lehet következtetni.
Ráadásul a Holdvilág-ároknál teljesen hivatalos módon, a bürokrácia minden stációját végigjárva, a szentendrei Ferenczy Múzeum közreműködésével régészcsapat vezeti az ásatást, a feltárt leletek is ide, a múzeumba kerülnek. Szörényi Levente leginkább támogatja a munkát, főzi a vacsorát, őrzi a táborhelyet, és intuícióival időnként meglepően jó irányba indítja el a másnapi kutatást, mondhatnánk úgy is, hogy ő a lelke az egésznek. A régész, aki az ásatást vezeti, Repiszky Tamás, a Ferenczy Múzeum régésze és muzeológusa, civilben a kiváló népdalénekes, Szvorák Katalin férje, akivel Szörényi Levente több közös zenei munkát is jegyez.
Aki a filmet nézi, jobb, ha elsősorban szórakoztatást vár, és nem tudományos dokumentumfilmet, ugyanakkor tény az is, hogy ez a show hihetetlenül széles tömegeket képes megmozgatni, mintegy húszmilliós nézettség kíséri a műsort. Az amerikai bemutató már megvolt, az európait, a magyarral egyetemben, szombat este kilenc órakor sugározzák a Travel Channelen.
###HIRDETES2###
