A tündérmeséhez mindig a poklon át vezet az út

A boldogító igennél találkoznak először az RTL Klub valóságshow-jának szereplői. Házasság első látásra.

Ezzel persze akár még hangsúlyozhatnák is a produkció társadalmi küldetését, ám sajnos azt már az első epizód megkérdőjelezi azzal, hogy a koreográfiája kísértetiesen hasonlít a többi reality forgatókönyvéhez. A pszichológusok által kiválasztott két pár egyik tagja sincs megelégedve a helyzettel. Az első menyasszony egész este félrevonulva zokog, mert nem érzi a tüzet, vagyis ha nem szeret bele valakibe első látásra, akkor semmi értelme az egésznek. A második ara már el sem bújik duzzogni, látványosan ignorálja újdonsült párját. Feltehetjük a kérdést, hogy akkor miért jelentkeztek egy ilyen műsorba, de semmi értelme, hiszen a választ tudjuk. Mint ahogy azt is, mire fel a nagy szenvedés: az RTL-en a tündérmeséhez mindig a poklon át vezet az út. Ha a két áldozat valóban egymásba szeret az oltárnál, és boldogan élnek, míg meg nem halnak, az csak egy nagy elégedett sóhajra elegendő. De ha hetekig kétkednek, utálják egymást, sírnak, és haza akarnak menni, hogy folytassák a biztonságos szingliséget, majd végül egymásba karjaiba hullnak, akkor a nézők egy hónapig követik a végül természetesen hepienddel záruló héjanászt. És csak a végén sóhajtanak fel, hogy mégis van jóság és szeretet a világon, de főként az RTL Klubon.

Azt mindenki eldöntheti magában, hogy ezzel a csatorna megcsúfolja-e a házasság szentségét, vagy épp ellenkezőleg, szinglik tömegeit győzi meg a hitelesített együttélés szépségéről. Akárhogy is, kordokumentumként elsőrangú produkció a vakházasság. Hiszen azzal, hogy látszólag figyelmen kívül hagyja az előző száz év társadalmi változásait, voltaképpen tükröt tart elénk, amelyben magányt, önáltatást és boldogtalanságot látunk. Mintha egyszeriben kiderült volna, hogy nem tudunk mit kezdeni a szexuális forradalom és a női egyenjogúsági mozgalmak eredményeivel, a lazuló konvenciók csak arra jók, hogy tökéletesen magunkra maradjunk.

Megváltozott a „holtomiglan, holtodiglan” jelentése

Egy párkapcsolat kezdete, a találkozás, a vonzalom kialakulása sokkal mélyebb, bonyolultabb és zsigeribb folyamat annál, mintsem hogy racionális számítások alapján össze lehessen párosítani embereket – fogalmazott lapunknak Horváth Magdolna családterapeuta. A szakember hangsúlyozta azt is, a házasság száz évvel ezelőtti felfogásához nincs értelme visszanyúlni, hiszen a szülői, közösségi és társadalmi elvárások mára gyökeresen megváltoztak:

– Arról sem feledkezhetünk el, hogy az akkor „első látásra kötött” házasságok egyáltalán nem biztos, hogy működtek. A házastársak együtt éltek ugyan életük végéig, ami gyakran egészen rövid idő volt a betegségek, a háborúk miatt, de ez még nem tekinthető egyértelműen jó házasságnak. Irodalmi művek, filmek által kaphatunk betekintést, micsoda testi-lelki szenvedéseket álltak ki összeerőltetett házasságokban a fiatalok. A „Majd megszokod, lányom” nem mindig vált be. Mára ugyanakkor jelentősen megváltozott a „holtomiglan, holtodiglan” jelentése. A párok néha csak bizonyos életszakaszokra kötnek szövetséget, például amíg felnevelik a gyermeküket. Nem ezzel a céllal indul a kapcsolatuk, mégis gyakrabban tapasztaljuk, hogy kevésbé tudnak együtt alkalmazkodni az életszakaszok újabb kihívásaihoz.

Az RTL Klub műsorának egyik figyelemre méltó sajátossága, hogy a szereplők mennyire másként ítélik meg saját magukat, mint ahogy a párjuk látja őket kívülről. Ezzel kapcsolatban Horváth Magdolna elmondta, manapság a közösségi oldalak hatására sokan alkotnak maguknak úgynevezett virtuális identitást, amely inkább a vágyaikat és nem a valóságot tükrözi. Mindenki szebbnek, jobbnak, boldogabbnak mutatja magát, mint amilyen.

– Az önismereti csoportjaimban tapasztalom, hogy sokakban a saját magukról kialakított kép markánsan különbözik a külvilág visszajelzéseitől. Ez pedig komoly gondot okozhat a párkapcsolatok terén is, hiszen így az ember magával sincs tisztában, nem tudja, hogy mire képes, mit szeretne, hogyan tud kapcsolódni a másikhoz. De visszatérve a sorozathoz: egy működő kapcsolat kialakulásához többek között fokozatosságra, önkéntességre, szenvedélyre és intimitásra van szükség. Egy külső szemek által követett helyzetben nem tud kialakulni az intimitás, így nem is várható el, hogy valódi, bensőséges kapcsolatba kerüljenek, ahol biztonsággal kitárulkozhatnak egymás előtt, hogy kialakulhasson a bizalom.