Így vágják át: amit a tévében látunk, az sokszor nem az eredeti mozifilm

Hiányolt egy jelenetet, elvesztette a fonalat? Nem véletlen, a csatornák sokszor alakítanak a filmeken.

A mozifilmek esetében a televíziós debütálást megelőzi persze a filmszínházas premier, amelyre a filmtörvény rendelkezései vonatkoznak. A moziban is a hat korhatár-kategória szerint sorolják be az alkotásokat, azzal a különbséggel, hogy a hatodik kategória nem jelent forgalmazási tiltást, vagyis a legdurvább filmeket is be lehet mutatni, de csak meghatározott időszakban, és speciális terjesztői hálózatban forgalmazva. A mozifilmek besorolására szintén az NMHH keretein belül működő Nemzeti Filmiroda Korhatár Bizottsága tesz ajánlást. Amikor az alkotás bekerül a tévébe, vagyis műsorszámmá válik, mint láttuk, a csatorna dönt a besorolásról, ekkor a mozis korhatár-kategória már csak iránymutató, de nem kötelez semmire. Mivel a két médium – mozi és tévé – sokban különbözik egymástól, a hatóság is másként bírál. Előfordulhat tehát, hogy a tévében a mozis korhatár szerint sugárzott film már nem megfelelő besorolású, így a csatorna jogsértést követ el.

Egy műsorszám akkor nem kerülhet képernyőre, ha alkalmas rá, hogy a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan károsítsa, különösen ha pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmaz – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az NMHH. Ruggero Deodato Cannibal Holocaust című filmjével például aligha találkozhatunk a tévék műsorán. Amikor azonban a szex és az erőszak nem lépi át a fenti korlátot, a film szabadon sugározható 18-as, 16-os, 12-es, 6-os karikával, vagy a korhatár megjelölése nélkül.

Tilos az istenkáromlás és a nyelves csók

Az amerikai filmekre vonatkozó első erkölcsi alapú szabályozás 1930-ban lépett életbe, amit megalkotója után Hays-kódexnek nevezték el. William H. Hays, az Amerikai Filmgyártók és Forgalmazók Szövetségének vezetője volt, és a morál, valamint a jó ízlés nevében igyekezett korlátok közé szorítani a filmeket. Kódexe alapján tilos volt a nyelves csók, az istenkáromlás, a szenvedélyes ölelkezés, a meztelen test és a trágár beszéd is. Szűrőjén rendre fennakadtak az európai művészfilmek, így Vittorio De Sicától a Biciklitolvajok ugyanúgy, mint Ingmar Bergman Egy nyár Mónikával című alkotása, de Hitchcock Psychója is a filmes szövetség jóváhagyás nélkül került a mozikba. Hays kódexe egészen 1968-ig volt érvényben, amikor is Jack Valenti, az Amerikai Filmszövetség elnöke bevezette a korhatár alapú besorolást. Eleinte négy, később öt kategóriát állapítottak meg a korlátlanul megtekinthető filmektől kezdve a csak 17 éven felülieknek szóló alkotásokig.

És itt lépnek a színre a kereskedelmi csatornák vágói, akik igen kreatívan fazonra szabják az alkotásokat, hogy beleférjenek az alacsonyabb kategóriákba és így a főműsoridőben tűzhessék képernyőre azokat, vagy a korhatároktól függetlenül még több reklámot lehessen benyomni két filmes blokk közé. Néha azonban túlszalad az olló, Jean-Claude Van Damme Mindhalálig című 100 perces filmjéből például csaknem tíz percet távolítottak el, ám ott a kivágott részekkel legalább nem zavarták össze a történetet. Nem úgy, mint a Bruce Willis főszereplésével készült Hatodik érzék családbarát verziója esetében, ahol egy kulcsjelenetet sikerült eltüntetni, komoly fejtörést okozva ezzel a nézőnek.

A „tisztított” verziót az NMHH ellenőrzi: számítógépes szűrés segítségével követik nyomon a televízióban megjelenő változtatásokat. A program kilistázza azokat a mozifilmeket, amelyeknél jelentős az eltérés a külföldi és a hazai besorolás között – vagyis amelyeket alaposan megvághattak –, és felülvizsgálják őket, végignézve a módosításokat. Az NMHH hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ők nem kötelezhetnek vágásra senkit, csupán kijelölik a korhatárt, amely ismeretében a csatorna dönthet úgy, hogy inkább változtat az alkotáson.

Előfordul persze, hogy egy film mindenféle alakítás nélkül is alacsonyabb kategóriába kerül – árulták el lapunknak. A 20–30 éves alkotásoknál néha felülbírálják a besorolást, ami egyben azt is jelenti, hogy ennyi idő alatt jócskán megnőtt az ingerküszöbünk. A szintén Bruce Willis fémjelezte Die Hard – Drágán add az életed! „bemutatásakor durvának minősülő jeleneteket a mai fiatalok már képesek megfelelően kezelni”. De Steven Spielberg Cápája is átkerült a gyermekmedencébe, 18-as helyett immár 12-es karikával is leadható.

Nemcsak a mozifilmeket vágják azonban újra, több sorozat is áldozatul esik a kereskedelmi tévés érdekeknek. A Viasat3 például korábban a délutáni programsávban ismételte az eredetileg 16-os karikával sugárzott Szex és New York epizódjait. A light, vagyis könnyed jelzőt biggyesztették a cím után, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy szinte teljesen eltüntették a szexuális tartalmat a részekből. Ez többnyire problémamentesen zajlott, ám volt olyan epizód, ahol a cselekményt egy különleges aktusra húzták fel, ilyenkor pedig a light verzióban érthetetlen volt, miről beszélnek pontosan a szereplők, hiszen a néző épp csak a kulcsjelenetről maradt le.

Szintén nem úszta meg az ollót a zombi apokalipszis történetét elbeszélő The Walking Dead egyik epizódja. Az itthon a Fox csatornán látható sorozat bővelkedik a brutális jelenetekben, nem véletlen a 18-as karika, ám az egyik évadnyitó rész minden korábbin túltett: emberi torkokat metszettek át, amit az alkotók igen közelről, és elég érzékletesen mutattak be. A csatorna ezért úgy döntött, hogy ők is vágnak, és a premierkor egy kurtított verzió kerül adásba. Később, egy másik idősávban aztán a vérben ázó nyitójelenetet is leadták. Ez csak egy epizódra vonatkozott, de nem ritka, a Szex és New York lighthoz hasonló eljárás az erőszak terén sem. A Maffiózók című sorozatból például elkészült egy erősen vágott, könnyed verzió, amely – tekintve hogy az alvilág erőszakos világát jelenítette meg – sokszor teljesen élvezhetetlenné tette az eredeti epizódokat.

Az RTL Klubnál megkeresésünkre elmondták, az újravágás bevett gyakorlat az egész világon, így hazánkban is. A csatorna a német mintát követve legtöbbször az ottani vágási listát használja. A módosításra egyébként a film forgalmazójával kötött szerződés lehetőséget biztosít, vagyis az RTL Klub (és versenytársai) nem követnek el jogsértést a vágással, még akkor sem, ha mint a korábbi példán láttuk, a változtatással veszélyeztetik a cselekmény logikus menetét.

Kíváncsiak voltunk a TV2-csoport véleményére is az ügyben, annál is inkább, mert Andy Vajna a tavaly indult új csatornáit, köztük a mozifilmeket sugárzó Mozi+-t is Romániában jegyeztette be, tartalmaikat így nem a magyar hatóság ellenőrzi. S bár a szomszéd országban a tévés szabályozás esetenként szigorúbb, mint idehaza, a román médiahatóság elsősorban a román műsorokkal foglalkozik – egy Magyarországra sugárzó csatornát csak akkor ellenőriz, ha arra a magyar fél kéri. Erre a valóságban nagyon kicsi az esély, így Andy Vajna adói a gyakorlatban bármilyen tartalmat, bármikor leadhatnak. Náluk feltehetően még a szívbe szúrt injekció is belefér. Persze csak találgatunk, levelünkre ugyanis nem reagáltak.