Ennyi marad belőlünk a végén

Az elmúlás rejtelmeibe vezet a Tabukról tabuk nélkül című sorozat első része a Spektrumon

Ficsor Benedek
2017. 10. 30. 14:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mind meg fogunk halni, önök is, én is – ígéri baljósan reszelős hangján Thuróczy Szabolcs. – Semmi sem biztos, csak a halál. Ezzel a közhellyel nehéz vitába szállni – teszi hozzá. És nem is száll vitába vele. A színész a Spektrumon péntek esténként sugárzott Tabukról tabuk nélkül című dokumentumfilm-sorozat házigazdájaként magától értetődő természetességgel segít a nézőnek eligazodni a társadalmi és magántitkok útvesztőjében. A múlt pénteken vetített első epizód a halál spirituális, fizikai és gyakorlati kérdéseit járja körül. Valós szereplőkkel, emberi történetekkel, és ahogy a cím ígéri, valóban tabuk nélkül. Hiába emlékezetesek azonban a karakterek, a témák, a helyszínek, és hiába bizonyul tökéletes választásnak a Pintér Béla Társulatból, az Aranyélet című HBO-sorozatból és számos mozifilmből ismert Thuróczy a házigazda szerepére, az első epizód után hiányérzetünk marad.

Pedig megrendítően erős a kezdés: Burger Barna otthonába látogatunk. A gyógyíthatatlan izomsorvadásos betegsége miatt székhez és ágyhoz kötött fotóművész családja körében beszél a halálról, a várakozásról és a fájdalomról. A mozdulatlanságba kényszerített fotós szavainak körülötte rohangáló kisgyermekei és visszafogottságában is erős felesége ad tragikus távlatot. Még fel sem fogjuk, amit láttunk és hallottunk, a képernyő máris elsötétül, és szembesülünk a már ismert ténnyel: Burger Barna a forgatás közben (2017. február 21-én) elhunyt. És már jön is a következő sztori.

A Tabukról tabuk nélkült a Kicsi ország, kicsi Kína című dokumentumfilm-sorozatot is gyártó ACG Reklámügynökség készítette. Így talán nem is olyan meglepő, hogy ugyanaz a problémája, mint a Magyarországon élő kínai közösség életét bemutató produkciónak: túl nagyot markol, (túl sok) mindent be akar mutatni, és így nem hagy időt a nézőnek. Az első epizód olyan sebességgel rohan végig az egymásra zsúfolt történeteken, hogy képtelenség tartani vele a lépést. Ez egy kevésbé fajsúlyos téma esetében is gondot okozna, a halál esetében azonban szinte emészthetetlenné teszi a látottakat.

Burger Barna megrázó története után egyből a halál gyakorlati oldalára terelik a szót: miként működik egy hospice-ház? Hogyan készülnek az elmúlásra a betegek, és hogyan a rokonok? Vagy mi történik például az elhunyt Facebook-oldalával? Valóban ritkán feltett kérdések, amelyek kifejtése indokolt, kár, hogy ekkor még mindig a fotóművész arca lebeg előttünk. És mire felvesszük az újabb jelenet ritmusát, megint váltanak, ezúttal a sürgősségi osztály következik, amelynek főorvosa osztja meg velünk halállal kapcsolatos élményeit. Az elbeszélésében megformált vég különös feszültségét a gyakorlat és a spiritualitás látszólagos távolsága adja. Lélekről beszél, miközben egy (dramatizált) újraélesztést irányít a Vészhelyzet óta ismerősen csengő szakszavak kíséretében.

Ugyanezt a kettősséget testesíti meg a temetés előtti kozmetikai beavatkozásokat végző szakember, aki munkájának terhét spirituális gyakorlatokkal enyhíti. De voltaképpen ez a feszültség vonul végig az egész epizódon. Hullavarró tű, formalinban lebegő apró testek, felszeletelt belső szervek, bűnügyi helyszínelés, hullaszállító autók, koporsók és krematóriumok között vezet az út a halál lélektanáig. Hogy mik vagyunk és mivé leszünk, sokkal banálisabb kérdés, mint azt legtöbbször gondoljuk. – Ennyi marad belőlünk a végén – mondja Thuróczy Szabolcs, miközben egy kis fekete urna képével zárul az epizód.

A szereplők arccal és névvel vállalják történeteiket, ami még hangsúlyosabbá teszi a készítők nyílt beszéd iránti vágyát. Csakhogy a tabutlanítás nem egyenlő azzal, hogy nyíltan elmondunk olyasmit, amiről általában nem beszélünk. Ahhoz, hogy megértsük, miért hallgatunk valamiről, tiszteletben kell tartani a tabut, el kell fogadnunk, hogy aztán megkérdőjelezhessük, majd ha szükséges, lebonthassuk. Ehhez azonban idő kell. És éppen erről feledkezik meg a műsor első epizódja. A kevesebb ez esetben is több lett volna. Egy újabb közhely, amivel nem érdemes vitába szállni.

A péntek esténként látható sorozat további öt része egyebek mellett a szex, a függőségek és a családi titkok rejtelmibe vezet. Az egyes epizódok után Radnai Péter, a Spektrum kreatív igazgatója beszélget az aktuális témák szakértőivel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.