Putyin legitimációja a tét

Washington és Moszkva csatája teheti érdekessé az orosz elnökválasztási kampányt.

Hivatalosan is elkezdődött az orosz elnökválasztási kampány. Azé a választásé, amelynek egyetlen esélyese van: Vlagyimir Putyin. Jogos tehát a kérdés, hogy mi végre ez a nagy hűhó, ha a győztest máris ki lehet hirdetni? Hát éppen ez okozza a legnagyobb fejtörést a Kreml politikai guruinak. Várhatóan utolsó elnöki ciklusához ugyanis Putyinnak a feladatok nagysága miatt is megerősített legitimációra van szüksége. A Kreml nem csinál titkot abból, hogy ezt a világ által is elismerten tiszta választásokon a 70 százalék körüli részvétel mellett egy nagyjából 70 százalékos eredmény adná meg.

A második 70 százalékkal aligha lesz probléma, hiszen Putyin támogatottsága a Krím „hazatérése” óta az egekben van, ráadásul a választás napja, március 18., az elnök krími beszédének negyedik évfordulója eleve a nemzeti összetartozást, az országot egyesítő, azt a világpolitika nagyszínpadára visszahozó vezető mögötti kiállást erősíti. Az első 70 százalék kérdésesebb. Ebben segíthetnek az olyan, az ellaposodott orosz politikai életbe legalább egy kampány erejéig friss vért hozó jelöltek, mint például Kszenyija Szobcsak.

De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a választásra feszült nemzetközi helyzetben, Oroszország és a Nyugat viszonyának kiéleződése közepette kerül sor. Éppen ez emelheti ki az egyébként nem sok téttel bíró eseményt az egyhangúságból. Az Egyesült Államok meg akarja leckéztetni a – washingtoni demokraták olvasatában – Donald Trumpot trónra emelő Oroszországot, és mindent megtesz Putyin diszkreditálása, legitimációjának csökkentése érdekében. Amerika azonban éppen a várhatóan kemény támadásokkal, a leplezetlen beavatkozással siet a Kreml segítségére. A külső nyomás ugyanis mobilizálhatja az orosz lakosságot, teljessé teheti a Putyin mögötti kiállást.

A választás belpolitikai értelemben unalmas lesz. Annak ellenére, hogy már ötvennégyen bejelentkeztek a versenyre, köztük vagy másfél tucat olyan egzotikus figura is, mint a pornócsillag Jelena Berkova. Ők biztosan nem jutnak el az indulásig, ám a sajtóban megfuttatták a nevüket, és ezzel el is érték a céljukat. Ha csoportosítani akarjuk a jelölteket, négynek minden bizonnyal ez lesz az utolsó nagy futása, így számukra a tét az, hogy minél fényesebb betűkkel írják be a nevüket a történelembe.

Ide tartozik formálisan Putyin is, aki azért 2024 után sem lépne le a politikai porondról. Akkor sem, ha nem lesz államfő. Ő már a pártok fölé emelkedett, független indulóként a nemzet atyjának imázsát erősíti a mostani kampányban is. Mindenki azt várja, hogy milyen jövőképet rajzol fel Oroszországnak, és eljut-e a megvalósításban a következő hat év alatt odáig, hogy 2024-ben nyugodtan másra hagyhassa az országot. A legnagyobb problémája, hogy a székéhez van szögezve. Csak úgy állhat fel, ha megfelelő utódot talált, és sínre tette az országot. Az első kérdésre feltehetően csak az utolsó pillanatokban kapunk választ, az utód korai kijelölése ugyanis béna kacsává tenné az elnököt. A modernizációs pálya elengedhetetlen kijelölése a szavak szintjén már sokszor előkerült, de most eljött a cselekvés ideje, nem halogathatók tovább a konkrét lépések. A tét óriási, ezért a negyedik elnöki ciklus programjának kihirdetését, a jövőkép felvázolását nem sieti el Putyin. Ez alighanem a választás utánra marad, a megvalósítás pedig jelentős mértékben kijelölheti Putyin helyét az orosz történelemben.

Egészen biztos, hogy utolsó csatájába indul az orosz politikai élet további három nagy veteránja, Gennagyij Zjuganov, Vlagyimir Zsirinovszkij és Grigorij Javlinszkij is. A kommunisták vezetője számára a tét, hogy megőrzi-e második helyét, vagy át kell engednie azt a nemzeti populista Zsirinovszkijnak. A baloldal újrapozicionálása és kettejük versenye lehet a választás egyetlen igazi harca. A zászló egyelőre Zsirinovszkijnak áll. Az ellenzéki liberális frontot a választásokból büntetett előélete miatt 2028-ig kizárt Alekszej Navalnij hiányában a már említett Javlinszkij mellett a celeb-újságíró Kszenyija Szobcsak és az üzleti szférát megjelenítő Borisz Tyitov képviseli. A Putyin-nemzedék fiataljai mellett Szobcsak a szintén televíziós műsorvezető-énekes, gyerekét egyedül nevelő Jekatyerina Gordonnal egyetemben a nőket szólíthatja meg, biztosítva a választás legitimációját.

Az igazi csata azonban a nemzetközi porondon játszódik majd le. Az információs háború lövegei csatasorba álltak. Lényegében a kampány megnyitásához időzítették Oroszország kitiltását a téli olimpiáról, és a következő hónapokban Amerika növelni fogja a nyomást. Már most kétségbeesett erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy bizonyos szankciókkal leválassza róla az oligarchákat. Így biztosak lehetünk abban, hogy a látszat ellenére mégis lesznek itt izgalmak az elkövetkezőkben.