A választásoknak vége, Vlagyimir Putyin megerősített felhatalmazással vághat neki utolsó elnöki ciklusának, a beiktatás közeledtével azonban a politikai intrikák csak felerősödtek. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mennyire lesz komoly a kormány átalakítása. Csupán a szokásos kozmetikázás folytatódik, vagy teljes átalakításra kerül sor? Marad-e miniszterelnök Dmitrij Medvegyev? Miként hat a berendezkedésre az utódlás folyamata? S ami a jövő szempontjából tényleg döntő: rugalmasabbá válik-e a politikai rendszer?
– A politikai rendszer nem fog változni – 2023-ig biztosan nem –, kádercserék azonban várhatók. Már csak azért is, mert enélkül nem érhetők el a Putyin által kitűzött célok. A kormányban egészen biztosan megjelennek új emberek, ami pedig magát Medvegyevet illeti, az ő sorsa nem érinti a rendszert, hiszen már régen nem önálló játékos – fogalmaz lapunknak Szergej Mihejev, a moszkvai Politikai Konjunktúrakutató Intézet igazgatója.
Putyin elmúlt 18 évét nézve a kormány átalakításaira Mihail Kaszjanov megtartásától Mihail Fradkov és Viktor Zubkov kinevezésén át Medvegyev behozásának és visszatérésének módjáig általánosságban mindig jellemző volt a váratlanság és a kártyák tudatos összekeverése. Utóbbi nem egyszer a Kreml körüli erőcsoportok közötti, szintén mindig szem előtt tartott egyensúly megtartását szolgálta. Így Putyin most is ügyelni fog arra, hogy a környezetében lévő három fő elitcsoport, a rendszeren belüli liberálisok, az erőszakszervezetek, valamint az energetikai szektor blokkja közül egyik se gyűrje maga alá a másikat. Ezen belül a személyek változhattak, de a modell mindig megmaradt.
Jelenleg két koalíció, a „védelmi” és az „olajos” között folyik kemény harc a kormány feletti befolyás megerősítéséért. Az első csoportba szokták sorolni a Rosztyeh állami holding vezérigazgatóját, Szergej Csemezovot, az elnöki adminisztrációt vezető Anton Vajnót, míg az üzleti körből a Rotenberg fivéreket. Az energetikai csoport kulcsfigurái a Rosznyefty feje, Igor Szecsin mellett az adminisztráció helyettes vezetője, Szergej Kirijenko és az oligarchák közül a Kovalcsuk testvérek. Ezt a versengést felülírja, hogy a Kreml-közeli oligarchák mindkét csoportból növelik a nyomást a kabinet liberálisokból álló gazdasági-pénzügyi blokkjára. Sokak szerint a Putyin kiemelt projektjének számító foci-vb-t érintő, így megbocsáthatatlan korrupció mellett ez áll a Magomedov testvérek elleni kemény fellépés mögött.
– A két üzletember letartóztatása csapás Medvegyev környezetére, mindenekelőtt a jobbkezének számító helyettesére, Arkagyij Dvorkovicsra. Ma a kormányfő jeleníti meg azt a csoportot, amely az intézmények, így a parlament, a kabinet erősítését szorgalmazza, s ide helyezné át a hatalmi jogkörök egy részét. Ezzel szemben állnak a Kreml körüli családok, s ebben a párharcban most csökken Medvegyev befolyása – mondja lapunknak Ilja Grascsenkov, a Regionális Politikai Fejlődés Központjának igazgatója, megjegyezve, hogy a regionális elit is a beiktatást várja, mert ezután dől el, milyen irányba mozdul el a rendszer.
Az elemzők többsége inkább afelé hajlik, hogy Medvegyev egyelőre marad a posztján, ami egyben azt is jelenti, hogy utódjelöltként már nem számolnak vele. Az utód ugyanis nagy eséllyel csak 2023 körül kerül majd helyzetbe. Addig viszont Medvegyev – ezzel is segítve Putyint – magára vállalhatja a várható népszerűtlen intézkedések miatti felelősséget, hogy aztán az átalakított bírósági rendszer tetejére kerüljön.
Putyin lépéseit eközben a politikai rendszer dinamizálásának kényszere is kell hogy vezesse. A mostani geopolitikai mobilizáció még a „progresszív” középosztályt is a konzervatív konszolidáció felé terelte, így a rendszer felhatalmazása egyértelmű. Ennek ellenére sem felejthetik el a Kremlben, hogy a hatalom gyengéje éppen a bezárkózás felé lökő erejében rejlik.
