A múlt pénteken bevezetett, Oroszországgal szembeni amerikai szankciók miatt a hét elején nagyot estek az orosz tőzsdén jegyzett vállalatok árfolyamai, és megrogyott a rubel. A büntetőintézkedések által sújtott hét orosz oligarcha csupán hétfőn három-, míg az 54 leggazdagabb üzletember összesen 14 milliárd dollárt bukott. Ugyanekkor a két nagy moszkvai tőzsde, a Moszbirzsa és az RTSZ 8,34, illetve 11,44 százalékot esett, míg a rubel a dollárhoz képest tavaly november óta először átlépte a bűvös 60-as határt, az euró pedig 2016 augusztusa után ismét a 75 rubeles magasságba emelkedett, tegnap pedig tovább erősödött.
A Washington által bevezetett újabb szankciók értelmében a partnereknek június 5-ig minden szerződést fel kell mondaniuk a listán lévő 24 orosz üzletember, köztük Oleg Gyeripaszka, Viktor Vekszelberg, Igor Rotenberg és Vlagyimir Bogdanov milliárdosok által irányított 14 céggel. Ez a tiltás immár nemcsak az amerikai cégekre, állampolgárokra vonatkozik, hanem a harmadik országbeli befektetőkre is. Így ugyancsak kérdéses, hogyan jutnak az orosz gazdaság eme zászlóshajói tőkéhez a nemzetközi pénzpiacokon. Az orosz kormány azonnal az érintettek segítségére sietett, így például – Kalinyingrádban és a Távol-Keleten – két offshore zónát hoz létre a cégek működésének megkönnyítésére.
A szankciók legnagyobb vesztese az amerikaiak által pénzmosástól hivatalnokok lehallgatásán át gyilkossággal is megvádolt – a Forbes rangsorában a 23. leggazdagabb orosz – Oleg Gyeripaszka, aki nyolc cégével érintett a listán, és 6,7 milliárd dollárra becsült vagyona e néhány napban négymilliárd alá esett. A Rusal és az En+Group az értékének felét elvesztette. Elemzők szerint mindennek globális hatásai lehetnek, hiszen a Rusal részesedése az alumínium világpiacán hatszázalékos, és exportjának több mint 10 százaléka az Egyesült Államokba irányul. Főbb partnerei között található a Glencore, a Toyota, a Volkswagen és a Ford. Az osztrák Strabag útépítő cégben is részvényes Gyeripaszka másik társaságának, a GAZ-nak a Volkswagennel van közös vállalata. Sokat bukott a tőzsde esése miatt a Norilszkij Nikel fő részvényese, a listán nem is szereplő Vlagyimir Potanyin is, hiszen a cég papírjai 15 százalékot vesztettek értékükből. Az elmúlt napokat szintén megszenvedő Szurgutnyeftyegaz is jelentős nemzetközi cégek sorával áll kapcsolatban, így a Gunvorral, a Vitollal vagy a Totallal. A szankciók így nemcsak az orosz gazdaságra, de e cégeken keresztül a nyersanyagok világpiaci árára is kihatással lesznek. Nem véletlen, hogy német üzleti körök azonnal jelezték Angela Merkel német kancellár kormányának és az Európai Uniónak, hogy ne kövessék a szankciók kiterjesztésében Washingtont. Amennyiben ez mégis így lenne, akkor ezt – szakértők úgy gondolják – nagyon megérezné az említetteken kívül a színesfémek világpiaca is.
Az egyértelműen látszik, hogy a Nyugat, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Oroszország szembenállása újabb szintet lépett. Washington célja az egyébként sem túl izmos orosz gazdaság térdre kényszerítése. S a keménykedésben már csak azért is könnyebb dolga van, mert ezzel nemcsak vetélytársakat szorít ki egyes szegmensekben, de az ellencsapásoktól sem nagyon kell félnie. Annál is kevésbé, mert az orosz gazdaság sokkal jobban függ Amerikától, mint viszont. Figyelmeztető tény, hogy mindez nem így van Oroszország és Európa viszonylatában.
