A múlt pénteken bevezetett, Oroszországgal szembeni amerikai szankciók miatt a hét elején nagyot estek az orosz tőzsdén jegyzett vállalatok árfolyamai, és megrogyott a rubel. A büntetőintézkedések által sújtott hét orosz oligarcha csupán hétfőn három-, míg az 54 leggazdagabb üzletember összesen 14 milliárd dollárt bukott. Ugyanekkor a két nagy moszkvai tőzsde, a Moszbirzsa és az RTSZ 8,34, illetve 11,44 százalékot esett, míg a rubel a dollárhoz képest tavaly november óta először átlépte a bűvös 60-as határt, az euró pedig 2016 augusztusa után ismét a 75 rubeles magasságba emelkedett, tegnap pedig tovább erősödött.
A Washington által bevezetett újabb szankciók értelmében a partnereknek június 5-ig minden szerződést fel kell mondaniuk a listán lévő 24 orosz üzletember, köztük Oleg Gyeripaszka, Viktor Vekszelberg, Igor Rotenberg és Vlagyimir Bogdanov milliárdosok által irányított 14 céggel. Ez a tiltás immár nemcsak az amerikai cégekre, állampolgárokra vonatkozik, hanem a harmadik országbeli befektetőkre is. Így ugyancsak kérdéses, hogyan jutnak az orosz gazdaság eme zászlóshajói tőkéhez a nemzetközi pénzpiacokon. Az orosz kormány azonnal az érintettek segítségére sietett, így például – Kalinyingrádban és a Távol-Keleten – két offshore zónát hoz létre a cégek működésének megkönnyítésére.
A szankciók legnagyobb vesztese az amerikaiak által pénzmosástól hivatalnokok lehallgatásán át gyilkossággal is megvádolt – a Forbes rangsorában a 23. leggazdagabb orosz – Oleg Gyeripaszka, aki nyolc cégével érintett a listán, és 6,7 milliárd dollárra becsült vagyona e néhány napban négymilliárd alá esett. A Rusal és az En+Group az értékének felét elvesztette. Elemzők szerint mindennek globális hatásai lehetnek, hiszen a Rusal részesedése az alumínium világpiacán hatszázalékos, és exportjának több mint 10 százaléka az Egyesült Államokba irányul. Főbb partnerei között található a Glencore, a Toyota, a Volkswagen és a Ford. Az osztrák Strabag útépítő cégben is részvényes Gyeripaszka másik társaságának, a GAZ-nak a Volkswagennel van közös vállalata. Sokat bukott a tőzsde esése miatt a Norilszkij Nikel fő részvényese, a listán nem is szereplő Vlagyimir Potanyin is, hiszen a cég papírjai 15 százalékot vesztettek értékükből. Az elmúlt napokat szintén megszenvedő Szurgutnyeftyegaz is jelentős nemzetközi cégek sorával áll kapcsolatban, így a Gunvorral, a Vitollal vagy a Totallal. A szankciók így nemcsak az orosz gazdaságra, de e cégeken keresztül a nyersanyagok világpiaci árára is kihatással lesznek. Nem véletlen, hogy német üzleti körök azonnal jelezték Angela Merkel német kancellár kormányának és az Európai Uniónak, hogy ne kövessék a szankciók kiterjesztésében Washingtont. Amennyiben ez mégis így lenne, akkor ezt – szakértők úgy gondolják – nagyon megérezné az említetteken kívül a színesfémek világpiaca is.
