Érvizsgálat
Emlékezetkiesés esetén neurológiai kivizsgálás szükséges, mert ha az erekkel van baj, akkor keringést javító kezeléseket javasolnak. Ha más szervi eltérést észlelnek, annak megfelelően kell a kezelést alkalmazni.
Az előfordulás gyakorisága kapcsán Valikovics doktor azt mondja, havonta mindig van néhány hasonló esetük. Volt olyan, amikor egy tanár érettségiztetett, és a kollégái vették észre, hogy valami nincs rendben; bekerült az osztályra, ahol néhány óra múlva visszajött az emlékezete, és a beteg csodálkozott a legjobban azon, hogy hol van.
Egy vérrög okozhatta az emlékezetkiesését – meséli a főorvos. Ha az agyterületet ellátó erek nem kapnak elég vért, és az összekötő erek hálózata hirtelen nem tud aktiválódni, akkor következik be ilyen.
Előfordul azonban, hogy komoly érbetegsége van a páciensnek. Ha az emlékezetkiesés előfordulása gyakori, akkor mindenképpen szükséges a neurológiai vizsgálat. Agyi érszűkület esetében pedig műtét javasolt.
Feledékenység
Kérdés, hogy a feledékenység kevésbé súlyosabb-e, mint az emlékezetkiesés. A feledékenység fokozatosan alakul ki, és sajnos sokszor megmarad az élet végéig. Általában agyi keringés rosszabbodása vagy az agy sorvadása okozza. Egy súlyos formája a demencia, és ez nem csak idősek betegsége – mondja Valikovics Attila. A demencia általában a 65 év felettiek betegsége, de előfordul fiatalabbaknál is. Egészséges táplálkozással, mozgással, stresszmentes életmóddal a feledékenység és az emlékezetkiesés megelőzhető vagy késleltethető.
