Ősi tölgyfák évgyűrűi árulkodnak az elmúlt 4500 év klímájáról
Az ősi tölgyfák kémiájának elemzésével a kutatók hamarosan rekonstruálhatják az elmúlt 4500 év északnyugat-európai éghajlatát – olvasható a Fejér megyei hírportál, a Feol.hu cikkében.
Forrás: Feol.hu2022. 05. 02. 12:57
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A kutatók hamarosan rekonstruálhatják az elmúlt 4500 év északnyugat-európai éghajlatát, amivel pontosabban meg tudják majd határozni a faépületek és a tárgyak korát az ősi tölgyfák kémiájának elemzésével egy új, a Swansea Egyetem által vezetett projekten keresztül.
Az évgyűrűk elemzése – az úgynevezett dendrokronológia – a múlt megértésének bevált tudományos módszere. A fagyűrűket élő vagy holt fákban, vagy fából készült tárgyakban, a ház gerendáitól a hajó deszkájáig lehet vizsgálni.
Ez az egyetlen olyan kormeghatározási módszer, amely hosszú távon képes abszolút dátumozást biztosítani, körülbelül egy év pontossággal – írja a Feol.hu.
A gyűrűk szélessége azt jelzi, hogy egy adott évben mennyit nőttek a fák. Ez nem csak a múlt klímáját árulja el, hanem lehetővé teszi például az ókori faszerkezetek, fából készült tárgyak rendkívül pontos datálását is.
A megközelítés azonban nem mindig működik jól az olyan régiókban, mint az Egyesült Királyság és Északnyugat-Európa, ahol az éghajlat enyhe és ritkán korlátozza a fák növekedését.
Forrás: Pexels
Ez kihívást jelent az olyan elemzések során, amelyekkel a fagyűrű szélességi méréseit használják fel a szakemberek a múlt éghajlatának tanulmányozására. Úgy tűnik, hogy ez az a pont, ahol az új projekt, amelynek neve Quercus (a tölgy latin neve), változást hozhat.
A Quercus csapata ősi, az elmúlt 4500 évből származó történelmi és élő tölgymintákat fog vizsgálni.
Ez a fafajta különösen hasznos, mivel a vizsgált régióban széles körben elterjedt, sokáig él és gyakran szerepel a régészeti feljegyzésekben.
A Feol.hu cikke szerint a legfontosabb újítás az, hogy a kutatók a fa kémiáját fogják elemezni, nem csupán a gyűrűk szélességét. Az alapvető elemek – a szén, az oxigén és a hidrogén – stabil izotópjait vizsgálják meg. A fákban lévő szénizotópok a szén biokémiai változásait jelzik egy adott évben, ami az Egyesült Királyságban a nyári napsütés mennyiségéhez kapcsolódik.
Az oxigén - és hidrogénizotópok információt rögzítenek a fa által felhasznált vízről. Ez jelzi a nyári csapadéknak a mennyiségét és a légköri nagy körforgás változásait.
A fa úgynevezett kémiai aláírásából származó bizonyítékok lehetővé teszik a tudósok számára a múlt datálását és a nyári éghajlat időbeli rekonstrukcióját.
A fák évgyűrűiben lévő stabil izotópok erős éghajlati jeleket hordoznak, és felhasználhatók a múlt éghajlatának rekonstruálására, még akkor is, amikor a fák nem nőttek környezeti terhelés miatt– mondta Neil Loader, a Swansea Egyetem földrajz professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak, aki az új projektet vezeti.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.