A több mint száz éve folyamatosan gyarapodó magánarborétum szépségével, mediterrán hangulatával egyedülálló. Azt tudjuk, hogy a badacsonyi borvidék a szőlőtermesztés szempontjából igencsak különleges. Az itteni mikroklímát az északi széltől védett, kedvező lejtésű hegyoldalak és a Balatonról visszaverődő napsugarak határozzák meg. A Balaton hőtani viselkedése is fontos szerepet játszik. Bár a Folly Arborétum egyben borászat is, és a badacsonyi dűnéken szőlőt is termelnek, sőt nagyon jó boraik vannak, az igazi egzotikumok itt egyértelműen a fák, melyek e klíma hatására élnek meg itt.
A gyönyörű fekvésű kert egyes fenyői több mint tízméteres magasságokba nyúlnak. Idén kicsit később értek be a tobozok a szokásosnál, ezért volt advent harmadik hétvégéjén a tobozszüret. A Folly kertészei vezetett arborétumi túrán meséltek a kert és fáinak történetéről. A túra kiindulópontja a Nádasház mellett álló, több mint hatvanéves atlaszcédrus volt, amelyet még Folly Réka édesapja, Folly Gyula ültetett. A séta során az atlasz- és himalájai cédrus, valamint a Pinus coulteri, azaz az óriástobozú fenyő érett tobozait szüretelték le. Az óriástobozú fenyők szüretelése a leglátványosabb. A fák 10-15 méterig magasodnak, érett tobozaik pedig 30–40 centiméter hosszúak és 20-30 centiméter szélesek is lehetnek. Az itt található egyik példány már nyolcvanéves, a negyedik generációs tulajdonos, Folly Réka nagypapája ültette. Ezek csak alpintechnikával szüretelhetők szakember segítségével. A tobozok a téli szárítás során egy meleg helyiségben kinyílnak, kiesnek belőlük a magok. Ezt követően díszcsomagolást kapnak, és a magokkal együtt értékesítik őket. Utóbbiból az arborétum faliskolájának is marad, a kikelt növényekből pedig, ahol szükséges, a kertben is elültetnek néhányat – tudtuk meg a séta során. A tobozokról egy ismertetőt is hallottunk a szüret elején a túra vezetőitől: – Az atlaszcédrus tobozai könnyen felismerhetők a tojásdad alakjukról. A himalájai cédrus tobozai is hasonló formájúak, de az atlaszcédrusénál nagyobbak. A tobozok a nemzetség minden példányánál éretlenül zöldek, majd bebarnulnak, végül sötétbarnán, tobozpikkelyekre szétesve hullanak le a fáról, miközben elhullatják a magjaikat.
Az arborétum magját, a szőlőbirtokok fölött meghúzódó sziklás, köves „Öregarborétumot” a dédnagyapa, Folly Gyula pécsi orvos telepítette száztizenöt évvel ezelőtt.
Az alapító fia, Folly Gyula közgazdász a Tapolcai Takarékpénztár Rt. igazgatója volt, majd 1948-ban elveszítette állását. Feleségével és négy gyermekével költözött be a kisörsi présházba, és – bár a terület csaknem kilencven százalékát államosították – a telepítésekkel nem hagyott fel. Az 1949–1964 közötti években jelentősen gyarapította a fenyőgyűjteményét, kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi szakemberekkel. A fenyőgyűjteményt ez időtől kezdték Folly Arborétumnak nevezni. Folly Gyula nagyon szerette a fákat, gyakran mondogatta: „A fák nem hazudnak.” Az 1980-as évek közepén fia visszavásárolta az ellopott területeket, és megnyitotta a kertet a nyilvánosság előtt.
Folly Réka, a negyedik generáció képviselője így nyilatkozott korábban: – Édesapám sok időt és erőt áldozott az arborétum fenntartására és fejlesztésére. Büszke vagyok arra, hogy kitartóan küzdve visszavásárolta az államosítás miatt elvesztett területeket, így Magyarországon egyedüliként családunknak sikerült megőriznie, gondoznia, gyarapítania az 1905-ben dédnagyapánk által alapított kertet. Ez a felelősségtudat volt bennem is a legmeghatározóbb, amikor igennel feleltem neki kérdésére, tudnék-e segíteni a folytatásban. Férjemmel és három gyermekemmel ekkor hazaköltöztünk Budapestről, ahol addig fogorvosként dolgoztam. Dédnagyapánk ültette az első fákat, nagyapánk dacolva a kommunizmussal tovább folytatta a munkát, aztán édesapánk visszaszerezte az ellopott területeket és megnyitotta a nyilvánosság előtt a család féltve őrzött kincsét. Az ő nagyságukhoz igyekszünk felnőni most mi, a negyedik generáció. Szeretetük, hitük és kemény munkájuk ott van a fák között, s így mindez sokkal több számunkra, mint dendrológiai értelemben vett látványosság. Épp ebben rejlik kertünk különlegessége az ide látogatók számára is, akik azonnal érzik a különös atmoszférát – mondta Folly Réka.
Gyerekek számára igazi paradicsom a tágas, fából készült, egyedi játszótér. Érdemes szót ejteni a Folly étterméről is, amely téli étlappal, szezonális, helyi alapanyagokból készült friss fogásokkal, finom házi szörpökkel, kávékülönlegességekkel, süteményekkel és az elmaradhatatlan Folly borokkal várja a látogatókat. A chef, Turcsics Gábor nagy hangsúlyt helyezett a helyi és környékbeli alapanyagokra, így a Folly téli menüjében tapolcai a pisztráng, vászolyi a sajt és saját fűszerkertben termett a csombor. – Az előételek között különleges a tapolcai pisztráng tatár, a levesek között örök sláger a gyömbérrel és sült gesztenyével készülő sütőtökleves, de a hagyományostól eltérően „fehéren” készülő csomboros töltött káposztát sem szabad kihagyni a téli étlapról. Az évszakhoz igazodó ízvilágú desszertekről a mestercukrász, Mohácsi Zoltán gondoskodik, egyik remekműve a gluténmentes Arborétum tortája, amihez az aszalt sárgabarackot a Folly Cédrus borába áztatja – mesélte Rácz Tamás, vendéglátás-vezető.
Folly Rékával készült korábbi interjúnk ITT olvasható.
Borítókép: Tobozszüret alpintechnikával a Folly Arborétumban (Fotó: Selmeczi Tamás)
