Magyarország erdőségei az első világháború előtt 7,3 millió hektárt, az ország akkori területének 26 százalékát foglalták el, Trianon után azonban az erdőterület 85 százalékkal, egymillió hektárra csökkent, és az ország megmaradt területének alig 12 százalékát tette ki – áll az Országfásítás.hu oldalon. Kiemelték, hogy az erdővel és a fával borított területek növelésének igénye ezért gazdasági, természet- és egészségvédelmi szempontokból már egy évszázada folyamatosan jelen van Magyarországon. Erre válaszul világszinten is jelentősnek számító erdőtelepítési munka kezdődött hazánkban, és tart napjainkig. Az erdőterület-növelés szempontjából legfontosabb az Alföld fásításának meghirdetése volt, emellett megindult a hegy- és dombvidéki kopárok erdősítése is. Mindez Kaán Károly, a XX. század legnagyobb magyar erdészének nevéhez fűződik, akárcsak az erdők és a természet védelméről szóló 1935-ös törvény megfogalmazása. Az erdőterület-növelés és a hazai természetvédelem kezdetei így egybeesnek. A munka lendületét a gazdasági világválság, majd a második világháború megakasztotta, de az 1930-as években megszületett szakmai alapvetések mentén az 1950-es, 1960-as években kezdődött újra az akkor már nagyobbrészt állami erdőtelepítési folyamat.
Hatalmas az érdeklődés
A rendszerváltozás után az újra megjelenő magántulajdonú földeken folytatódtak a különböző fásítási programok. Így 1990 óta a magán-erdőgazdálkodók mintegy kétszázezer hektár új erdőt, jelenlegi erdőterületünk tíz százalékát hozták létre nemzeti vagy európai uniós támogatásból. Hazánkban az elmúlt száz év alatt sikerült megduplázni, kétmillió hektárra növelni az erdőterület nagyságát, így az ország területének egynegyedét erdei fás vegetáció, azon belül is körülbelül 22 százalékban zárt erdő borítja. A globális folyamatokkal ellentétben Európában, és azon belül Magyarországon az erdők térfoglalása folyamatosan nő, ami jó lehetőséget jelent a klímaváltozás elleni fellépésben.
Ami az utóbbi évek vállalásait illeti, a magyar kormány 2050-re célul tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, amelyhez az erdők léte elengedhetetlen. Ennek érdekében az Agrárminisztérium 2019-ben indította el az Országfásítási programot, amelynek célja, hogy 2030-ra 25 százalékról 27 százalékra növekedjen az ország erdővel és fával borított területe. – Az elmúlt több mint két évben a Vidékfejlesztési programban az új erdők telepítésére benyújtott támogatási kérelmek meghaladták a 42 ezer hektárt, ami komoly előrelépést jelent – közölte Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: minden egyes fa hozzájárul az ország környezeti állapotának javításához.
Erősítik a közösségeket
A helyettes államtitkár kitért a Településfásítási programra is, amely az Országfásítási program egyik eleme. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a tárca 2020-ban hirdette meg először a Településfásítási programot, amelyre első pillanattól kezdve hatalmas érdeklődés mutatkozott. Ennek fényében 2021 júniusában megduplázott, egymilliárd forintos keretösszeggel és 24 ezer sorfával hirdették meg a program folytatását. Emlékeztetett: az Agrárminisztérium egész országra kiterjedő mozgalmában a tízezer fő alatti települések vehetnek részt. Idén a tavaszi ültetési időszak alatt 19 megye 364 településén összesen tízezer fát ültetnek el, májusra már szerte az országban 1350 településen összesen 36 ezer sorfa díszíti majd a köztereket.
A Településfásítási programban belterületen elültethető fát igényelhettek önkormányzatok, intézmények, egyházi és civil szervezetek. A fával borított területek növelése, a települések zöldítése mellett az is fontos szempont volt, hogy a fák elültetése, gondozása erősítse a helyi közösségeket. A Településfásítási program elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítására irányul. Az igénylők tizenkilenc különböző fafajból tetszőlegesen tudtak választani, és összesen legalább tíz, legfeljebb pedig harminc fát igényelhettek. Az ültetést és a fák fenntartását a helyi közösségek vállalják. A kettő-öt méter magas, földlabdás vagy konténeres fák szakszerű elültetése érdekében az Országos Erdészeti Egyesület egy erdész szakember helyi jelenlétét biztosítja. Minden fához jár támasztó karó, takarómulcs és védőrács is, illetve a program finanszírozza a településre szállítás költségét is.
Zöldülő ipari területek
Az Országfásítási programban valóságos csodák valósulnak meg. A közelmúltban például húszezer őshonos facsemete elültetésével új három és fél hektáros parkerdőt telepítettek Ácson, amivel példát mutattak az ország összes önkormányzatának a vidékfejlesztési lehetőségek kihasználásában és a felelős gondolkodásban. Az új erdő a korábbi ipari tevékenység nyomait is eltünteti, hiszen a terület egy részén korábban cukorgyári mésziszapot helyeztek el. Az új erdő nem gazdasági célokat szolgál, hanem klímavédelmi és kikapcsolódási lehetőséget jelent, hiszen a tervek már úgy készültek el, hogy helyet hagytak a játszótér, a futópálya és a kutyafuttató kialakítására is. Szintén az utóbbi napok pozitív híre, hogy a Csongrád-Csanád megyei Maroslelén helybeli óvodások és általános iskolások közreműködésével harminc facsemetét – húsz magas kőrist és tíz királydiót – ültettek el a falu közmunkásai a helyi sportpálya mellett.
A magyar vidék mellett
– A kormányzat és azon belül az agrártárca minden segítséget megad a magyar vidéknek – emelte ki Szentpéteri Sándor. Rámutatott arra, hogy a Vidékfejlesztési program erdőtelepítési pályázataira még 2022. december 31-ig lehet pályázni, ezt követően az új közös agrárpolitikában megduplázott keretösszeggel készülnek az erdők gyarapításának és fenntartásának támogatására. A Klíma- és természetvédelmi akciótervben a kormány vállalta, hogy 2030-ig minden világra jövő gyermek után legalább tíz-tíz facsemetét ültet az országban. Mint mondta, 2020 őszétől, tíz éven keresztül, minden évben mintegy 150 hektár új erdő ültetését jelenti mindez az állami erdőgazdaságok részvételével. Az Újszülöttek erdeje program kialakítására és további állami erdőtelepítésekre tavaly az ország klímakvóta-értékesítési bevételeiből fordítottak mintegy kétmilliárd forintot.
Szentpéteri Sándor hangsúlyozta, a tárca folyamatosan új partnereket keres a belterületi fásítások kiterjesztésére is. Legutóbb a Mol Új Európa Alapítványa indított fásítási programot a tízezer főnél nagyobb lélekszámú településeknek. – Jó úton haladunk, ezt mutatják a Nemzeti szisztematikus erdőleltár adatai, amelyek az elmúlt évtizedben az erdei fákkal és cserjékkel borított területek folyamatos növekedését mutatják, amelyek már elérik az ország területének 25,4 százalékát – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Felújítás a Beliczay-szigeten
Nemcsak az erdőterület nagysága növekszik az Országfásítási program segítségével, hanem a meglévő erdőterületen is pozitív folyamatok zajlanak. A Pilisi Parkerdő a napokban közleményben arról tájékoztatta lapunkat, hogy több mint 61 ezer facsemetét ültettek el az érdi Beliczay-szigeten. – A Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemesnyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség, a területen egyre több a pusztuló fa – emelték ki. A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodással és az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafajcserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben. A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, csaknem tíz hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében. – Az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki. Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöldjuhart el kellett távolítani – fűzték hozzá. A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe tízezer fehérnyár, 34 ezer szürkenyár, kétezer vénic- és 3300 mezeiszil-, 12 ezer koraijuhar- és tízezer mézgáséger-csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként több ezer platánfa is.
Fotó: Havran Zoltán Zoltán/Magyar Nemzet
