Néhány év alatt jelentős sikereket ért el az Országfásítási program

Valóságos csodák valósulnak meg a 2019-ben meghirdetett Országfásítási programban, amelynek célja, hogy 2030-ra 25 százalékról 27 százalékra növekedjen az ország erdővel és fával borított területe. Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a Vidékfejlesztési program erdőtelepítési pályázataira még 2022. december 31-ig lehet pályázni, ezt követően az új közös agrárpolitikában megduplázott keretösszeggel készülnek az erdők gyarapításának és fenntartásának támogatására.

20210513 szogliget var erdo havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán

Erősítik a közösségeket

A helyettes államtitkár kitért a Településfásítási programra is, amely az Országfásítási program egyik eleme. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a tárca 2020-ban hirdette meg először a Településfásítási programot, amelyre első pillanattól kezdve hatalmas érdeklődés mutatkozott. Ennek fényében 2021 júniusában megduplázott, egymilliárd forintos keretösszeggel és 24 ezer sorfával hirdették meg a program folytatását. Emlékeztetett: az Agrárminisztérium egész országra kiterjedő mozgalmában a tízezer fő alatti települések vehetnek részt. Idén a tavaszi ültetési időszak alatt 19 megye 364 településén összesen tízezer fát ültetnek el, májusra már szerte az országban 1350 településen összesen 36 ezer sorfa díszíti majd a köztereket.

A Településfásítási programban belterületen elültethető fát igényelhettek önkormányzatok, intézmények, egyházi és civil szervezetek. A fával borított területek növelése, a települések zöldítése mellett az is fontos szempont volt, hogy a fák elültetése, gondozása erősítse a helyi közösségeket. A Településfásítási program elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítására irányul. Az igénylők tizenkilenc különböző fafajból tetszőlegesen tudtak választani, és összesen legalább tíz, legfeljebb pedig harminc fát igényelhettek. Az ültetést és a fák fenntartását a helyi közösségek vállalják. A kettő-öt méter magas, földlabdás vagy konténeres fák szakszerű elültetése érdekében az Országos Erdészeti Egyesület egy erdész szakember helyi jelenlétét biztosítja. Minden fához jár támasztó karó, takarómulcs és védőrács is, illetve a program finanszírozza a településre szállítás költségét is.

Zöldülő ipari területek

Az Országfásítási programban valóságos csodák valósulnak meg. A közelmúltban például húszezer őshonos facsemete elültetésével új három és fél hektáros parkerdőt telepítettek Ácson, amivel példát mutattak az ország összes önkormányzatának a vidékfejlesztési lehetőségek kihasználásában és a felelős gondolkodásban. Az új erdő a korábbi ipari tevékenység nyomait is eltünteti, hiszen a terület egy részén korábban cukorgyári mésziszapot helyeztek el. Az új erdő nem gazdasági célokat szolgál, hanem klímavédelmi és kikapcsolódási lehetőséget jelent, hiszen a tervek már úgy készültek el, hogy helyet hagytak a játszótér, a futópálya és a kutyafuttató kialakítására is. Szintén az utóbbi napok pozitív híre, hogy a Csongrád-Csanád megyei Maroslelén helybeli óvodások és általános iskolások közreműködésével harminc facsemetét – húsz magas kőrist és tíz királydiót – ültettek el a falu közmunkásai a helyi sportpálya mellett.

Idén eddig tízezer csemetét ültettek el a településekenFotó: Havran Zoltán

A magyar vidék mellett

– A kormányzat és azon belül az agrártárca minden segítséget megad a magyar vidéknek – emelte ki Szentpéteri Sándor. Rámutatott arra, hogy a Vidékfejlesztési program erdőtelepítési pályázataira még 2022. december 31-ig lehet pályázni, ezt követően az új közös agrárpolitikában megduplázott keretösszeggel készülnek az erdők gyarapításának és fenntartásának támogatására. A Klíma- és természetvédelmi akciótervben a kormány vállalta, hogy 2030-ig minden világra jövő gyermek után legalább tíz-tíz facsemetét ültet az országban. Mint mondta, 2020 őszétől, tíz éven keresztül, minden évben mintegy 150 hektár új erdő ültetését jelenti mindez az állami erdőgazdaságok részvételével. Az Újszülöttek erdeje program kialakítására és további állami erdőtelepítésekre tavaly az ország klímakvóta-értékesítési bevételeiből fordítottak mintegy kétmilliárd forintot.

Szentpéteri Sándor hangsúlyozta, a tárca folyamatosan új partnereket keres a belterületi fásítások kiterjesztésére is. Legutóbb a Mol Új Európa Alapítványa indított fásítási programot a tízezer főnél nagyobb lélekszámú településeknek. – Jó úton haladunk, ezt mutatják a Nemzeti szisztematikus erdőleltár adatai, amelyek az elmúlt évtizedben az erdei fákkal és cserjékkel borított területek folyamatos növekedését mutatják, amelyek már elérik az ország területének 25,4 százalékát – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Felújítás a Beliczay-szigeten

Nemcsak az erdőterület nagysága növekszik az Országfásítási program segítségével, hanem a meglévő erdőterületen is pozitív folyamatok zajlanak. A Pilisi Parkerdő a napokban közleményben arról tájékoztatta lapunkat, hogy több mint 61 ezer facsemetét ültettek el az érdi Beliczay-szigeten. – A Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemesnyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség, a területen egyre több a pusztuló fa – emelték ki. A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodással és az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafajcserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben. A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, csaknem tíz hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében. – Az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki. Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöldjuhart el kellett távolítani – fűzték hozzá. A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe tízezer fehérnyár, 34 ezer szürkenyár, kétezer vénic- és 3300 mezeiszil-, 12 ezer korai­juhar- és tízezer mézgáséger-csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként több ezer platánfa is.

Fotó: Havran Zoltán Zoltán/Magyar Nemzet