A ragyogó csillagfény észlelésének reménye napjainkra a szárazföldek távoli helyeire, illetve a kevésbé fejlett régiókra korlátozódik. Egykoron az egész bolygón az éjszakai eget csillagfény, holdfény és természetes légfény világította meg. Körülbelül 150 évvel ezelőttig éjszakánként a kozmoszt látták az emberek. Christopher Kyba szerint ki tudná megmondani,
milyen kulturális és vallási hatása van annak, ha egy korábban egyetemes emberi élményt napjainkban csak a rendkívül gazdagok vagy rendkívül szegények tapasztalhatnak meg?
Zselici égbolt
A folyamatosan növekvő fényszennyezés miatt egyre kevésbé látható a csillagos égbolt. A jövőben generációk nőhetnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, a háborítatlan csillagos eget. Ennek okán jött létre a Nemzetközi Csillagos Égbolt Szövetség nevű globális szervezet, mely célként tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan külső zavaró fények nélkül szemlélhetik az emberek az éjszakai égboltot. A Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának eredményeként 2009-ben – Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen – a Zselici Tájvédelmi Körzet elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park (International Dark Sky Park) címet.
