Csillagnézés a világ végén

A világ különböző pontjain több tízezer ember megfigyelései alapján végzett kutatás szerint egyre fokozódik a fényszennyezés. A megfigyelt helyeken 2011 és 2022 között a látható csillagok száma jelentősen csökkent, amit az éjszakai égbolt fényszennyezésének évi hét–tíz százalékos növekedése magyaráz.

HONG KONG-URBAN-PLANNING-PHOTOGRAPHY Fotó: DALE DE LA REY

A felmérés az éjszakai égbolt fényszennyezésére összpontosított, ami a légkörben szétszóródó és a Földre visszaverődő mesterséges fény hatására keletkezik. A nagyvárosok feletti égbolt éjszakai ragyogása ismerős látvány, de ez a kisebb helyeken is tapasztalható. Több mint 29 ezer egyéni bejelentés érkezett a világ mintegy 19 ezer helyéről – az adatokat szolgáltatók a szabad szemmel látható csillagokat figyelték meg. A legjobban dokumentált terület Észak-Amerika – különösen az Egyesült Államok – és Európa volt, míg Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes részeiről minimális számú adat jött.

A tanulmány két okból fontos. Először is, ez az első alkalom, hogy az égbolt fényszennyezését kontinentális léptékben vizsgálták. Másodszor, azt mutatja, hogy a meglévő jogszabályok nem csökkentik az égbolt fényszennyezését, illetve nem állítják meg a növekedését

– idézte a Reuters Christopher Kybát, a GFZ Német Geotudományi Kutatóközpont és a Ruhr-Universität Bochum fizikusát, a Science folyóiratban megjelent kutatás vezető szerzőjét.

A műholdas megfigyeléseken alapuló 2017-es tanulmány arra jutott, hogy a mesterségesen megvilágított felszín évente körülbelül két százalékkal nő. Ez az adat alulbecsüli a valóságot, mivel a jelenleg használt globális megfigyelő műholdak nem érzékenyek a modern LED-lámpák által kibocsátott fényre, illetve nehezen észlelik a lefelé és oldalra világító forrásokat. A kutatók szerint a fényszennyezés jelentősen mérsékelhető a világítás irányának és típusának jobb tervezésével. 

Igaz, hogy már soha nem jutunk olyan helyzetbe, hogy ne legyen fényes az égbolt a városok felett, de jogos a remény, hogy kiváló tervezéssel a Tejút a néhány százezer lakosú városok felett is láthatóvá válhat

– mondta a brit portálnak ­Christopher Kyba. A német fizikus szerint egyes éjszakákon a Tejút halvány nyomait láthatta otthonából, a 180 ezer lakosú Potsdam központja közelében, Németországban. Ha Potsdamban az összes rosszul irányított lámpát hatékonyabbra cserélnék, a fényszennyezés drasztikusan csökkenne, és a Tejútrendszerből sokkal több lenne látható.

A ragyogó csillagfény észlelésének reménye napjainkra a szárazföldek távoli helyeire, illetve a kevésbé fejlett régiókra korlátozódik. Egykoron az egész bolygón az éjszakai eget csillagfény, holdfény és természetes légfény világította meg. Körülbelül 150 évvel ezelőttig éjszakánként a kozmoszt látták az emberek. Christopher Kyba szerint ki tudná megmondani, 

milyen kulturális és vallási hatása van annak, ha egy korábban egyetemes emberi élményt napjainkban csak a rendkívül gazdagok vagy rendkívül szegények tapasztalhatnak meg?

Zselici égbolt 

A folyamatosan növekvő fényszennyezés miatt egyre kevésbé látható a csillagos égbolt. A jövőben generációk nőhetnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, a háborítatlan csillagos eget. Ennek okán jött létre a Nemzetközi Csillagos Égbolt Szövetség nevű globális szervezet, mely célként tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan külső zavaró fények nélkül szemlélhetik az emberek az éjszakai égboltot. A Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának eredményeként 2009-ben – Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen – a Zselici Tájvédelmi Körzet elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park (International Dark Sky Park) címet.

Borítókép: Hongkong éjszaka. A rengeteg lámpatest szinte nappali körülményeket varázsol (Fotó: Europress/AFP)