Zűrzavaros helyzetben állt fel Szegeden a magukat demokratikusnak nevező pártok formációja, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) 1944 decemberében.
A társulás tagjai voltak: a Független Kisgazdapárt (FKGP) a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP). Céljuk az addigi politikai rendszer teljes eltörlése volt. Szálasiék és a magát papíron az 1939-es megválasztott országgyűléssel jogfolytonosnak tekintő rezsim a németek szövetségeseként utóvédharcait vívta Budapesten, majd később a Dunántúlon is. Ilyen körülmények között alakult meg 1944. december 21-én, Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az MNFF pártjainak tagjaiból és pártonkívüliekből létrehozott ideiglenes nemzeti kormány – írta le a helyzetet Rácz János, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa.
A történész hangsúlyozta: az 1945. november 4-ei nemzetgyűlési választás eredménye is azt mutatta, hogy
az emberek a demokratikus átmenet hívei voltak: az arra jogosultak több mint 90 százaléka ment el voksolni
– igaz, szélsőjobboldali pártok nem is indulhattak a választásokon.
Bár a szovjet hadsereg megszállása nagyon erősen rányomta a bélyegét a közhangulatra, az emberek mégis reménykedtek az új kezdetben. „Majd ha kimennek az oroszok, jöhet a demokrácia” – vélekedtek sokan, és az sem véletlen, hogy a kisgazdák elsöprő többséggel nyerték meg a választásokat (jóllehet, Moszkva nyomására mégis koalíciós kormányt kellett alakítaniuk, bevéve abba a kommunistákat). Nem tudhatták sem az egyszerű polgárok, sem a demokráciában reménykedő politikusok, hogy a szovjetek nem mennek el, és hogy a szovjet megszállás már 1943-ban, a teheráni konferencián eldőlt – mondta. Az FKGP kezdetben nem is akart választásokat tartani a szovjet csapatok jelenlétében.
Közben az ország gőzerővel folytatta az újjáépítést, megtörtént a földosztás, és megkezdődött az előző rendszer prominenseinek elszámoltatása a népbíróságokon. A népbíráskodás jogszabályi keretei azonban alkalmat kínáltak a visszaélésekre is.