A ma megjelenő Honvédelmi Közlönyben olvasható Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök parancsa az ősszel, Lengyelországban esedékes Steadfast Jazz 2013 hadgyakorlatra való felkészülésre és az azon történő magyar honvédségi részvételre vonatkozóan.
A nyugat-pomerániai vajdaságban fekvő Drawsko körzetében a NATO reagáló erőinek 14. váltása (NRF 14) folytat összekovácsoló gyakorlatokat, majd sor kerül készenléti ellenőrzésére – olvasható a dokumentumban. Az is kiderül, hogy ezúttal egy kollektív védelmi feladat tervezésén és végrehajtásán, az „agresszió elrettentésén” lesz a hangsúly, és a gyakorlattal a NATO lisszaboni csúcstalálkozóján elfogadott „Látható biztosíték” kezdeményezést kívánják demonstrálni. Magyar részről az NRF 14-be felajánlott vegyvédelmi elemző csoport, illetve törzstisztek lesznek jelen a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton, míg a terepen a győri légvédelmi alakulat Kub és Mistral rakétakomplexumainak személyzete bizonyíthatja tudását és együttműködési képességét a szövetségesekkel.
A Steadfast Jazz és a hozzá hasonló, a jövőben végrehajtandó gyakorlatok a NATO 2010-ben elfogadott új stratégiai koncepciójába illeszkednek, mely sok évnyi „területen kívüli” misszió után ismét hangsúlyt fektet a szövetség alapvető feladatára, a közös védelemre. A törekvés még 2008 augusztusára nyúlik vissza. A dél-oszétiai háborúban Grúziával szemben elért villámgyors orosz katonai sikerek nyomán a lengyelek és a balti államok képviselői védelmi készenléti tervek kidolgozását követelték a NATO-tól, amit – Németország ódzkodása ellenére – el is fogadtak, majd a lisszaboni csúcson mint irányelvet be is emeltek az akkor elfogadott új, hosszú távú dokumentumba.
A kollektív védelem „felmelegítése” tagadhatatlanul az egykor szovjet megszállást átélt közép- és kelet-európaiak történelmi oroszfóbiájára támaszkodik, ám az újabb fejlemények tükrében más értelmezést is nyerhet. Ilyen például, hogy az amerikai biztonság- és katonapolitikában meghirdetett ázsiai fordulat nyomán Európának kényszerűen nagyobb önállóságot kell mutatnia a védelem terén, illetve a periférián, Kelet-Európában, a Balkánon, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten történő felelősségvállalás tekintetében. A visegrádi országok közös harccsoportjának 2016-os felállításáról épp szerdán, a V4-ek varsói csúcstalálkozóján aláírt nyilatkozatot sem lehet ezektől a folyamatoktól külön kezelni.
A törekvésnek mindazonáltal van egy súlyos szépséghibája: a gazdasági válság közepette a ráfordítások szintje az utóbbi években tovább csökkent Közép-Európában. Magyarországé például történelmi mélyponton, a GDP 0,7-0,8 százalékán áll. Miként az ambíciók terén is. Lengyelország itt is kivételt képez, náluk még mindig a nemzeti össztermék közel két százalékát fordítják a védelemre.
