A Fidesz–KDNP magabiztosan futhat neki a veszprémi időközi voksolásnak, hiszen mind az országgyűlési, mind az EP-választáson országos átlagánál jobban szerepelt. Az elbizakodás előtt azonban érdemes emlékezni, hogy az új választókerületi határokhoz igazított korábbi egyéni eredmények alapján 2006-ban – az első forduló eredményeit nézve – a választókörzet területén a baloldal (MSZP, SZDSZ) együttesen közel 25 ezer, a Fidesz–KDNP jelöltje viszont csak 23 ezer voksot szerzett volna. Utóbbi eredmény csupán a Fidesz–KDNP akkori országos átlageredményének felel meg. Emiatt feltételezhetően inkább Navracsics Tibor – mint közismert, vezető országos politikus – személye volt hatással arra, hogy a 2010-es és 2014-es választáson is az országos átlagnál jobban szerepelt a választókerületben a Fidesz–KDNP. A választókörzet, adottságait tekintve tehát inkább billegőnek mondható, de ettől még nagy eséllyel nyerhető a kormánypártok számára.
Számukra a fő kihívás a törzstábor mozgósítása lesz a hétvégi választáson, amit élénkíthet a jelöltjük személye. Némedi Lajos ugyanis jelentős tapasztalattal és beágyazottsággal rendelkezik a helyi politikában, helyben népszerű és ismert politikusként távol tartotta magát az országos politikai küzdelmektől, kampánya a választókerületben élő szavazók problémáira fókuszált.
A kormánypártok számára a kétharmados parlamenti többség megtartása csupán szimbolikus tét, ténylegesen ez egyre kisebb jelentőséggel bír. A parlamenti szabályok alapján ugyanis az úgynevezett sarkalatos törvények módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata is elégséges, mely továbbra is könnyen biztosítható – elnézve az ellenzék egyes tagjainak szavazásokról való távolmaradását. Orbán Viktor emiatt fogalmazott úgy, hogy a kormánypártok előtt álló három és fél évben nem igazán lát olyan területet, ahol az összes parlamenti képviselő kétharmadának döntésére volna szükség.
A baloldalon már nagyobb a tét. Emlékezhetünk még, amikor Újpesten és az erős MSZP-bázisnak számító Észak-Angyalföldön tartott időközi választást követően az MSZP politikusai előrevetítették: egy esetleges veszprémi ellenzéki győzelemmel el lehet kezdeni a Fidesz kétharmadának lebontását. A baloldali pártok rendszeresen a kétharmad megdöntését eredményező időközi országgyűlési választásként emlegették a veszprémi voksolást. A baloldal esélyeit azonban „az új Falus Ferencként” emlegetett Kész Zoltán személye jelentősen rontja, aki leginkább egy újabb kényszerű baloldali összefogás jelképe. A pártok szavazatmaximalizálás céljából felsorakozhattak a neoliberális és globalizációpárti nézeteket hirdető Szabad Piac Intézet korábbi elnöke mellett, de ezzel csak azt érték el, hogy Tóbiás József pártelnöki pozíciója és az MSZP sokadik megújítási kísérlete bukásra lett ítélve, melyből akár a „biztos siker” szimbólumának nehezen tekinthető Mesterházy Attila is profitálhat. A korábbi szocialista elnök egyre láthatóbban követeli egy „keményvonalasabb” MSZP létrejöttét. Esetleges visszatérése logikus fejlemény lenne – legalábbis az ő szempontjából –, hiszen a párt támogatottsága egyáltalán nem változott tavaly óta, így sokan elégedetlenek Tóbiás József „puha” politikájával. A baloldalon tehát a választási vereség palotaforradalmat is eredményezhet.
A Jobbik és az LMP elsősorban a baloldali jelölt botrányaiból és a baloldali kis pártok válságából építkezhet. A Jobbik ebben a körzetben gyengébb pozíciókkal rendelkezik az országos szinthez képest, az országgyűlési és az EP-választáson is rosszabbul szerepelt, Varga-Damm Andrea pedig helyi beágyazottsággal a többi párt jelöltjével ellentétben nem rendelkezik. A radikális párt számára az időközi választás tétje, hogy igazolja Vona Gábor évértékelőjében elmondottakat, miszerint a Jobbik a második legerősebb párt ma Magyarországon.
