Nemrég közös sajtótájékoztató keretében jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója, valamint Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, hogy várhatóan az Erste magyarországi leányvállalatában tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt vásárol a magyar állam és az EBRD is.
A megállapodásban szerepelt – a magyar kormány részéről –, hogy a 2016-os esztendőtől vállalja a válság óta bevezetett bankadó csökkentését, mely várhatóan tovább mérséklődik a 2017-es évtől kezdve. Ezzel együtt a megállapodás részét képezhette, hogy az Erste egy 550 millió eurós, hároméves hitelprogramot indítana őstermelők, energiahatékonysági projektek és a közszféra dolgozói számára.
A tőkeemelésen keresztüli tulajdonrészszerzés célja nem csak a magyar „tulajdonrész” hazai bankrendszeren belüli növelése vagy az Erste operatív vezetésébe történő beleszólás volt. Ennél talán fontosabb egy rövidtávú, illetve egy középtávú cél a döntés mögött.
A kormány a 2010-es választást követően már nem kért az IMF segítségéből, a patinás nemzetközi szervezet igencsak neheztelt is ezért hazánkra. Azóta ez az első olyan esemény, amikor a magyar kormány egy nemzetközi gazdasági szervezettel (EBRD) együttműködve közös megállapodást köt. Rövidtávon az EBRD jelenléte és a bankadó csökkentésére vállalt kötelezettség betartása így olyan üzenetet hordozhat magában, amely növelheti hazánk megítélését és az iránta táplált befektetői bizalmat a nemzetközi és hazai befektetők számára egyaránt.
Középtávon pedig a bankadó csökkentése játszhat szerepet, valamint – ezzel párhuzamosan – az Erste által meghirdetett 550 millió eurós hitelprogram, melynek célja egyértelműen az egészséges szerkezetű gazdasági növekedés ösztönzése. Erre az idei évben komoly szükség is lesz, hiszen a kifutó állami nagyberuházások már nem fogják olyan mértékben indukálni a növekedést, mint tették azt 2014-ben. Ezért az idei növekedés kulcspontja a belső kereslet élénkülése kell, hogy legyen, amely érdemben befolyásolhatja a GDP 2015-ös alakulását. A 2016-os évtől kezdve a bankadó csökkentésének következtében a bankok hitelezési aktivitása várhatóan tovább nőhet, ezzel is pozitív hatást gyakorolva a 2016-os évre, egyúttal jó eséllyel „átírva” az Európai Bizottság által becsült 1,9 százalékos növekedést.
Abban az esetben, ha megemelkedik a hitelezési hajlandóság és érezhetően megnő a befektetői bizalom Magyarországgal szemben a következő hónapok során, az előzetes várakozásokkal ellentétben Magyarország besorolása a hitelminősítő cégeknél akár még a harmadik negyedév előtt befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet.
