Az internet sok mindent megőriz (még Illés Zoltánról is), így könnyen feleleveníthetjük a baloldali média régi-új sztárjának korábbi tevékenységét, politikai akcióit.
A szakmaiságra napjainkban sokat hivatkozó Illés Zoltán a „szakmaiság vs. politikai szempontok” vitával összefüggésben 2010-ben (a Fidesz–KDNP elsöprő választási győzelme utáni pozitív „pártpolitikai konjunktúra” idején) az Origónak még így nyilatkozott: „Én két dolognak szeretnék megfelelni: a környezet- és természetvédelem, illetve a vízügyek területei által megkövetelt elvárásoknak, illetve a miniszterelnök úr elvárásainak”. Az interjú készítőjének kérdésére, miszerint „mi a helyzet akkor, ha a környezetvédelem érdekei mást diktálnának, mint Orbán Viktor, melyiket választja”, Illés Zoltán ezt feleli: „akkor a miniszterelnök úrnak akarok megfelelni”.
Ugyanakkor korábban, a 2006-os választási kudarcot követően még más volt a politikus „alapállása” a lojalitás kapcsán. A Magyar Narancs 2010-ben arról írt, hogy Illés Zoltán 2006-ot követően „meddőnek bizonyult kísérletet tett a végletekig centralizált Fidesz pártszerkezetének demokratizálására. Úgy vélte, a demokratikus döntési mechanizmusokat felváltó, a szervilitást jutalmazó kontraszelekció okozta az ismételt választási vereséget, és ez hosszú távon az egész pártot felemésztheti. Illést próbálkozása rövid időre a baloldali sajtó sztárjává teszi, emlékezetes nyilatkozatot ad a Népszabadságnak és a 168 órának, amelyekben a maga keresetlen stílusában lényegében nímandként jellemzi Orbán Viktor lakájait.”
A baloldal 2006 ősze utáni gyengülését követően a Magyar Narancs cikke szerint „Illés mintha belefáradt volna a többfrontos háborúba. Nyilatkozatai szerint arra jutott, hogy hatalmas pártjával szembefordulva, utcai harcosként nem lehet eredményes politikus.”
Illés Zoltán a mai, a Fidesz–KDNP (mint politikai közösség) és a kormányzás szempontjából sem könnyű, konfliktusoktól mentes időszakban újra a 2006-oshoz hasonló nyilatkozatokat tesz: „Az általa ideálisnak tartott felállásban nem ugyanaz a személy lenne a pártelnök és a miniszterelnök.” (Tehát lemondatná a Fidesz éléről Orbán Viktort). „Illés ezt úgy képzeli el, hogy Orbán Viktor lenne a kormányfő és Kövér László házelnök a Fidesz elnöke. Ez szerinte átrendezné a belső erőviszonyokat a Fideszen belül.”
A Hír24-nek nyilatkozva pedig a fentebb hivatkozott Origónak adott interjújával szembehelyezkedve most azt kérdezi: „Egy párttagság azt jelentené, hogy az ember nem mondhatja el a szakmai véleményét? Csak egy véleményt lehet és kötelezően azt szabad csak szajkózni?”
Illés Zoltán kérdésére a válasz az, hogy természetesen minden ellen- és különvéleménynek helye van. Az már más kérdés, hogy a Fidesz–KDNP politikai közösségének egysége szempontjából mi a célravezető: meglévő belső fórumokon vitázni, vagy a baloldali sajtóban „kalandozni”?
