Magyar kutatók győzhetik le a szuperbaktériumokat

Áttörést hozhatnak az MTA kutatóinak eredményei az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben.

A baktériumok olyan „egysejtű túlélőgépek”, melyek rendkívül gyorsan szaporodnak, hatalmas az egyedszámuk, és melyeknél igen gyakoriak a mutációk – mondta Pál Csaba Bolyai-díjas biológus a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának egyik előadásában. Ezek a mutációk a környezetben lehetnek károsak vagy semlegesek, de gyakran előnyösek is. Ha stresszkörülmények közé kerülnek, gyakran nagyságrendekkel megnövelik a mutációs rátájukat.

„Tulajdonképpen nagyon jó időszak volt a gyógyászatban a 20. század”, mert a betegségek jelentős részét antibiotikummal kezelni tudtuk. Azonban napjainkban tömegesen alkalmazzuk ezeket a készítményeket – és nem csak a gyógyászatban, hanem például a mezőgazdaságban, haszonállatok takarmányába keverve is –, ezzel pedig feldúsítjuk az ilyen kórokozók számát. Ugyanakkor az új antibiotikumok fejlesztése lelassult, a 60-as évek óta gyakorlatilag egy olyan készítménycsalád jelent meg, mely minőségileg újat jelentett. Az antibiotikum-rezisztencia apró lépések soraként alakul ki.

A Magyar Tudomány Ünnepe

Az emberek  „fegyverkezési versenyben” vannak, melyben a mikrobák állnak győzelemre – mondta.

Pál Csaba kutatócsoportja úgy gondolja, megtalálták a rezisztens kórokozók gyenge pontját. Kimutatták, hogy a kórokozók a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan érzékennyé válnak más készítménnyel szemben. Az eredmények új terápiás lehetőségeket vethetnek fel, például a ciklikus antibiotikum-kezelés és az antibiotikum-kombináció megoldását.

Aggasztó iramban szaporodik az ellenálló kórokozók száma. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, világszerte életveszélyes fertőzések üthetik fel a fejüket – írja jelentésében a Center for Disease Dynamics, Economics & Policy (CDDEP) amerikai közegészségügyi kutatóintézet. Az MTA honlapján  megjelent összefoglalóból kiderül: az Egyesült Államokban az eladott antibiotikumok 80 százalékát a mezőgazdaságban használják fel. A szervezet előrejelzése szerint a következő 15 évben világszerte átlagosan 67 százalékkal nő az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok mennyisége. Különösen drámai növekedés várható öt országban – Brazíliában, Oroszországban, Indiában, Kínában és Dél-Afrikában –, ahol 99 százalékkal emelkedhet meg az alkalmazásuk, míg ugyanezen időszak alatt az adott államok lakossága csupán 13 százalékkal fogyaszt majd több készítményt.

„Négy-öt évvel ezelőtt kezdtünk antibiotikumrezisztencia-kutatással foglalkozni, a hátterem pedig az evolúcióbiológia. Úgy gondoltam, hogy kicsit más szempontból tudom megközelíteni a problémát, és más elveket tudok alkalmazni, mint akik a klinikai gyakorlatban dolgoznak” – mondta el az esemény után az MNO-nak Pál Csaba.

Jelenleg döntően olyan molekulákkal foglalkoznak, melyek még nincsenek klinikai gyakorlatban, ám kiegészítő terápia részeként alkalmasak lehetnek.

„A cél az, hogy olyan koktélokat találjunk, amelyek a rezisztencia kialakulását lassítják vagy lehetetlenné teszik.”

Mint mondta, jelenleg a kólibaktériummal foglalkoznak, melynek vannak ártatlan, és vannak komoly betegségekhez vezető válfajaik is. Később ugyanezeket a teszteket csinálják végig más élőlényeken is, és 1-2 év alatt kiderül, általánosak-e megfigyeléseik. Pál Csaba szerint ez után kezdődnek majd az igazi nehézségek, mivel meg kell nézni, hogy lehet mindezt a gyakorlatba is átültetni.

Világszerte körülbelül 500 ezer tonna antibiotikumot használunk fel évente, és ennek legalább egyötöde Kínából származik, de India is különösen érintett. Afrikában is sok területet érint az antibiotikum-rezisztencia, ám itt más okból: a kontinens nagy részén a populáció jelentős része HIV-fertőzött, az immunrendszerük legyengül, így itt ezek a kórokozó baktériumok jól működnek, nagyon sokan például tuberkolózisban halnak meg – tette hozzá.

Pál Csaba kapta a Bolyai-díjat

„Azt lehet mondani, hogy a fejlett európai országokban egyenes arányosság van az antibiotikum használata és a rezisztencia mértéke között” – mondta el a szakember. Mint az előadáson elhangzott, Európán belül Magyarországon az „ésszerű felhasználás” jellemző, míg Portugáliában és Franciaországban a felhasználás „elképesztő mértéket ölt”.

Pál Csaba szerint az antibiotikum felhasználásának visszaszorítása érdekében olyan jogszabályokra lenne szükség, melyek meghatározzák, mikor és mit érdemes alkalmazni. „Például használjuk-e prevenciós, tehát megelőzési célból, és ne keverjük az állatok takarmányába” – hangsúlyozta a kutató.

Persze, tette hozzá: ő is mindig betartja gyermekeivel kapcsolatban az orvos utasítását, hiszen ők ismerik a napi gyakorlatot. Mint mondta, mindig fontos ügyelnünk arra, hogy – ha tünetmentesek is vagyunk – ne hagyjuk abba idő előtt az antibiotikum-kúrát, mert a baktériumok még lappangva bennünk lehetnek, és ha csökken a dózis, gyorsan ellenállóvá válhatnak.

A szakember kiemelte: fajról fajra változik az ellenálló törzsek száma, de van, amelyik 20-30 év alatt megjelenik a semmiből, nem sokkal később pedig már mindenhol ott van.

„Az USA-ban szinte minden kórokozó, amivel a kórházakban találkoznak, egy vagy több antibiotikummal szemben rezisztens. Az orvosok a napi gyakorlatban azt látják, hogy a legtöbb bakteriális fertőzés kezelése hosszabb ideig tart, ez pedig különösen veszélyes azoknál, akiknek az immunrendszere gyengébb, így az időseknél és a csecsemőknél is” – magyarázta.

Mint mondta, a diagnosztika területén változások kellenek, de nem csak az antibiotikum-rezisztencia esetében: sokan a daganatkutatásokkal kapcsolatban is úgy látják, jó előre tudnunk kéne, mikor és hogyan alakul ki rezisztencia, és milyen szereket érdemes alkalmazni.

A kutató szerint új módszerekre van szükség, és ki kellene használni az új molekuláris biológia forradalmát.

„Olyan módszereket kellene bevetni, melyek a laborban már működnek, és pár óra leforgása alatt erre alkalmasak” – mondta Pál Csaba, hozzátéve: az ilyen eljárások egyre olcsóbbá válnak, így tényleg van lehetőség arra, hogy a diagnosztika területén áttörés jöjjön a következő években.

Az egész társadalmat veszélyeztetik a felesleges gyógyszerek