A Szent Lőrinc-templom középkori arányait részben őrző, barokkosított középkori plébániatemplom 18. századi, copf stílusú berendezéssel. A 12. században egy kisméretű kápolna állt itt, melyet a 13. században megnagyobbítottak. Oklevelek tanúsága szerint 1234-ben már tornya is volt, és ebből a román kori toronyból első két még ma is látható. A templom legértékesebb látnivalója az épségben maradt 15. századi gótikus stílusú mellékkápolna. Belül gótikus ajtók, ülőfülkék és eredeti boltozat is megcsodálható. A török hódoltság elmúltával a tornyot, a hajót és a szentélyt a 18. század első felében barokk stílusban építették át.
A templommal szemben levő épület az oskolamester háza, ami egy épségben maradt 15. századi mezővárosi polgárház, és mint ilyen egyedülálló Magyarországon. A kőből álló épület érdekessége az, hogy átmenetet képez a nemesi udvarházak és a paraszti házak között. A hetvenes években majdnem lebontották, de végül megmenekült, amikor felismerték középkori eredetét. Igazi régészeti szenzáció került elő a három helyiségből álló épület kamrájában 1978-ban. A feltárás során gödrökbe rejtve megtalálták egy 15–16. századi háztartás szinte valamennyi eszközét gondosan elrejtve. Az épület pincéjében ma a Mátra aljának középkori szőlőkultúráját bemutató kiállítás tekinthető meg.
Az oskolamester házának nyitva tartása:
Ritkaságszámba mennek a oskolamester háza mögött látható középkori üveghuták romjai. A 12. században előbb a bencés szerzetesek, majd 1190 után a ciszterek is gyártottak itt üvegeket, míg az üveghuta le nem égett 1230 körül.
A tér végében a középkori városközpont további régészeti emlékei, a bencés-ciszterci kolostor romjai kerültek elő.
Forrás: helyi tájékoztató táblák, museum.hu
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!