A legnagyobb magyar apja, Széchényi Ferenc többek között arról is híres, hogy ő alapította meg a saját gyűjteményének felajánlásával a Nemzeti Múzeumot 1802-ben. Mielőtt ezt megtette volna, itt a nagycenki kastélyban hozta létre azt a páratlan gyűjteményt, ami a későbbiekben a múzeum anyagának a magjául szolgált. Emellett a kastélyt is átépíttette 1799-ben Ringer Józseffel, ekkor húztak emeleteket a földszintes szárnyakra, és ekkor kapott az egész homlokzat kora klasszicista megjelenést.
Fia, Széchenyi István is átalakíttatta az épületet a maga igényei szerint 1834 és 1840 Hild Ferdinánddal. Ekkor megszűnt a barokk színházterem, elkészült egy új romantikus lakószárny. A lakók kényelmét szolgálták az angol WC-k, illetve Magyarországon először gázzal világítottak a kastélyban.
A kastélykert főhomlokzat előtti része az 1760-as évek franciakertjeit idézi. Körülötte az évszázados faóriások már a romantikus angolkertek világát képviselik.
A II. világháború során súlyosan megsérült a kastély, később teljesen kifosztották és hosszú évtizedekbe tellett míg sikerült az épületben kialakítani egy olyan emlékmúzeumot, ami méltó gróf Széchenyi István szelleméhez.
Forrás: Dercsényi-Hegyi-Koppány-Örsi: Magyar kastélyok
