A hódoltság idején a törökök számos fürdőt emeltek, a Király, a Rác, Császár vagy a Rudas fürdő épületei mind ezt a korszakot idézik. Utóbbit a korábbi középkori épületek helyén 1566 és 1572 között építtette fel Szokolu Musztafa budai pasa. A régészeti feltárások során bebizonyosodott, hogy az épületet alapját 300 darab faoszlop képezi, ezzel stabilizálták az épületet a Duna közelsége miatt. A Rudas úgynevezett ilidzsa, azaz termálfürdő, ami azt jelenti, hogy termálvízre, konkrétan a forrás vize fölé épült (állóvízben az iszlám tanítása miatt nem volt szabad fürdeni). Eredetileg valószínűleg egy nagyméretű előcsarnokból, átmeneti helyiségből és az épület magvát képező forró fürdőtérből állt, ahonnan magánfürdők nyíltak. Mindebből a központi félgömb kupolával fedett, nyolcoszlopos fürdőtér maradt meg eredeti állapotában, ami 360 fokos panorámaképünkön is látható. A fürdő helyreállítására 2004-től került sor, előbb a belsejét, majd végül az épület külsejét is rendbe hozták.
Törökül a Rudast „Zöld oszlopos fürdőnek” hívták, talán azért, mert az egyik oszlopa zöld színű lehetett. A mai elnevezés eredete is bizonytalan, talán a közeli kompkikötő rúdjára utal. Egy másik lehetséges értelmezés szerint szláv eredetű, és a Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből származik. Ez utóbbi elég valószínű, ha figyelembe vesszük azt, hogy a fürdő közvetlen közelében fekvő Tabánnak egykor jelentős szerb lakossága volt. Az Erzsébet híd közelében állt például az ortodox Szent Demeter-templom, amely ugyan túlélte a II. világháborút, de Sztálin 70. születésnapjára lerombolták.
Forrás: Rudasfürdő.hu
