A magyar válságkezelés értékelése

Érdemes mérlegre tennünk a 2020 elején beütött válság kezelését, hogy lássuk annak eredményeit és kudarcait. Így azonosíthatók a gazdasági helyreállítás erős és gyenge pontjai.

Miután a magyar gazdaság 2019-ben – sok már európai országgal szemben – még élénken növekedett, ez a lendület a 2020-as év elején is segített (statisztikai szakkifejezéssel élve: erős áthúzódó hatást okozott). Ha viszont csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, akkor még árnyaltabb a kép: a GDP terén már csak a 17. helyen állunk. Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok hitelállományának bővülésében az első helyen! A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során (a vállalati hitelállomány közel 10 százalékkal, a háztartásoké közel 9 százalékkal), ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében. Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság. Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül.

Milyen eredmények és kudarcok állnak a válságkezelés adatai mögött?

Nézzük először az eredményeket:

Időben meghozott, határozott pénzügyi döntések

Az eredményes gazdasági válságkezelés legfontosabb forrása volt a pénzügyi rendszer. A két legfontosabb eszköze pedig a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram. A kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt.

A korábbi sikeres pénzügyi reformok

A pénzügyi rendszer nem lett volna képes a korábbi évtized sikeres pénzügyi reformjai nélkül erre a teljesítményre. A 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat tette lehetővé a 2020-as válságkezelés első helyet érő hitelezési teljesítményét. A Növekedési Hitelprogram volt a döntő, 2013 után a bankrendszer átállt erre a forrásra és hatékonyan alkalmazta először válság nélkül, majd a válságban.

Üzleti és társadalmi bizalom

A hitelközpontú válságkezelés azonban csak azért lehetett sikeres, mert a családok és a vállalkozások bíztak a jövőben és abban, hogy a gazdaság visszaáll a korábbi évtized sikeres működésére.

A foglalkoztatási szint fenntartása

A hitelezés és a kormányzati támogatások, valamint a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a korábbi foglalkoztatási szintet.

A külföldi tőkevonzás sikere

Rekordmértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország, aminek értéke és fejlett szerkezete már a válságban is erősítő injekciót adott a gazdaságnak. Az igazi növekedési többlet ennek köszönhetően még a következő években várható.

Nézzük a válságkezelés gyengeségeit és kudarcait:

Az állami beruházások lassú beindítása

A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat.

A lakásépítés bizonytalanságai

2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Ezt még év közben kellett volna meglépni.

Az egészségügy elmaradt reformjának hatása

A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.

A digitális átállás hiánya

Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban.

A versenyképességi reformok elmaradása

Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk.

A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes.

P. S.: „Az őszinteség a bölcsesség könyvének első fejezete” (Thomas Jefferson).

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

A borítóképen a szerző, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke