Miután a magyar gazdaság 2019-ben – sok már európai országgal szemben – még élénken növekedett, ez a lendület a 2020-as év elején is segített (statisztikai szakkifejezéssel élve: erős áthúzódó hatást okozott). Ha viszont csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, akkor még árnyaltabb a kép: a GDP terén már csak a 17. helyen állunk. Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok hitelállományának bővülésében az első helyen! A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során (a vállalati hitelállomány közel 10 százalékkal, a háztartásoké közel 9 százalékkal), ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében. Ez azt jelzi, hogy csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze 2020-ban a magyar gazdaság. Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül.
Milyen eredmények és kudarcok állnak a válságkezelés adatai mögött?
Nézzük először az eredményeket:
Időben meghozott, határozott pénzügyi döntések
Az eredményes gazdasági válságkezelés legfontosabb forrása volt a pénzügyi rendszer. A két legfontosabb eszköze pedig a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram. A kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt.
A korábbi sikeres pénzügyi reformok
A pénzügyi rendszer nem lett volna képes a korábbi évtized sikeres pénzügyi reformjai nélkül erre a teljesítményre. A 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat tette lehetővé a 2020-as válságkezelés első helyet érő hitelezési teljesítményét. A Növekedési Hitelprogram volt a döntő, 2013 után a bankrendszer átállt erre a forrásra és hatékonyan alkalmazta először válság nélkül, majd a válságban.
