PC19

Mára egyértelművé vált, hogy még az Európai Unióban is megőrizték a térség államai a Nyugat-Európához képest kialakult történelmi eltéréseiket.

A román sikerek egy északi modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyaroknak érdemes erősíteniük ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.

Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. Az elmúlt harminc év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 2010-ig sikeresebbek voltak nálunk, azóta viszont már együtt haladunk.

A magyar modell képes volt szűkíteni a cseh gazdaság velünk szemben fennálló előnyét az elmúlt harminc évben, mert egy sor területen már innovatívabb, mint a stabil, de több területen rugalmatlanabb cseh modell.

Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében folyamatosan elemezzük a világgazdaság sikeres mintáit. Itt van a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: Csehország.

A Covid–19 negyedik hullámában vagyunk. Már láthatók azok a következmények, amelyek átformálják működésünket. Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.

Az elmúlt száz évet lezártuk és megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!

A 2010–2019 közötti évtizedben mentek végbe a legfontosabb nemzetstratégiai fordulatok. Hasonlóra van szükség most 2022-től kezdődően a gazdaságpolitikában.

A jegybank elnöke felteszi a „mi történt volna, ha…” kérdését annak érdekében, hogy egyértelmű és adatokkal alátámasztott választ tudjon adni a felvetésre.

Egy ország versenyképességi szintje meghatározhatja a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonyságát? Nézzük, mit gondol erről a jegybank elnöke.

Jelentős intézményi változásokra lesz szükség a kormányzat működésében, csak így kerülhetjük el a „közepes jövedelmi csapdába” történő beragadást.

A magyar forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – mérlegre kell tennünk a forint kivezetésének és az euró bevezetésének dilemmáját. A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk.