PC19

Az önálló nemzeti jegybank nem csupán konjunktúrában ad több és jobb lehetőséget a sikerhez, hanem egy válság kezelésében is.

A „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.

Több fontos érv szól amellett, hogy miért ne vegyük meg a budapesti repülőteret, hiszen minden fontos gazdaságfejlesztési döntésünknél törekednünk kell a főváros gazdasági, demográfiai és térszerkezeti túlsúlyának csökkentésére.

Dél-Korea és Magyarország Eurázsia együttműködő nemzeteihez tartoznak, sőt a céljaik szerint képesek egy sajátos országpár megépítésére is.

Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja. A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebbnek.

Mára világossá vált, hogy a vírus okozta válság az egész évtizedre negatív hatásokkal jár majd. Egyensúlyi fordulatra van szükség, ami nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza.

Eljött az idő, hogy kimondjuk: változtatni szükséges a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán. Az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása.

Magyarország és a térség jövőjének döntő közege az Európai Unió, érdemes tehát feltennünk a kérdést: milyen lesz az EU az évtizedünk végére?

Mára egyértelművé vált, hogy még az Európai Unióban is megőrizték a térség államai a Nyugat-Európához képest kialakult történelmi eltéréseiket.

A román sikerek egy északi modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyaroknak érdemes erősíteniük ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.

Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. Az elmúlt harminc év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 2010-ig sikeresebbek voltak nálunk, azóta viszont már együtt haladunk.

A magyar modell képes volt szűkíteni a cseh gazdaság velünk szemben fennálló előnyét az elmúlt harminc évben, mert egy sor területen már innovatívabb, mint a stabil, de több területen rugalmatlanabb cseh modell.

Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében folyamatosan elemezzük a világgazdaság sikeres mintáit. Itt van a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: Csehország.

A Covid–19 negyedik hullámában vagyunk. Már láthatók azok a következmények, amelyek átformálják működésünket. Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.

Az elmúlt száz évet lezártuk és megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!

A 2010–2019 közötti évtizedben mentek végbe a legfontosabb nemzetstratégiai fordulatok. Hasonlóra van szükség most 2022-től kezdődően a gazdaságpolitikában.