Lidérc az ősmagyar hitvilágban és a magyar néphagyományban

A lidérc természetfeletti lényt jelent a magyar hitvilágban. A lidérc elnevezést először biztosan a kora középkorból ismerjük, de az ősmagyar hitvilágban is léteztek lidércszerű lények.

2025. 11. 26. 15:43
Lidércek a lápban
Lidércek a lápban
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lidérc valamennyi fogalmának az a funkciója, hogy az ember félelmeit megfogalmazza, képpé alkossa és ezáltal semlegesítse. Az ősmagyar hitvilágban lidércszerű lények voltak például az éjszakai démonok. 

Lidérc a lápon
Lidérc a lápon

Lidérc az ősmagyar hitvilágban is volt

A lidércek az ember álmában olyan érzést kelthettek, mintha ráültek volna az alvók mellkasára, megtámadták volna az alvó ember lelkét. Ezzel igyekeztek megmagyarázni a rémálmokat, vagy az éjszakai légszomjat. Hasonlóak voltak a későbbi úgynevezett nyomó lidércekhez, vagy a lidércnyomás jelenségéhez. 

A lidércnyomás félálomban jelentkező nyomasztó érzés, rémálom.

A honfoglaló magyaroknál ismeretesek voltak a lidércek között a tüzes lények. A halottak szelleméhez kötődtek, rontó jelenségként értelmezték őket. Az ősmagyar hitvilágban léteztek alakváltó, kis démoni lények is, rontó szellemek, akikről azt gondolták, hogy tárgyakban élnek. Így az emberi jellem két oldalából a rosszat testesítették meg e hiedelmekben. A jó, a segítő lidérc jellemzője, hogy tüzes alakban jelenik meg és szexuális jellegű-írja a Magyar Krónika.

Lidércfény. forrás: Wikipedia

Tyúk formát is ölthetett

A lidérc előfordulhatott tyúk alakban is: a hiedelem szerint fekete csirke tojásából bújt ki.

 Sőt, e hiedelemnek volt olyan változata is, amelyben az ember maga költötte ki a tojást. 

Ez esetben a folyamat szenvedéssel járt, az embert magas láz gyötörte. Előfordulhatott olyan is, hogy valaki elhagyatott csirkét talált meg és hazavitte a kabátzsebében és lidérc lett belőle.

Van olyan változata is e hiedelemnek, amely szerint a lidérc éjjel fényjelenség alakjában repült a levegőben- írja a Magyar Néprajzi Lexikon. 

A Dunántúlon úgy gondolták, hogy tüzes ostorként vagy tüzes madárként jelenik meg a lidérc. Repülés közben tüzet szórt, majd a földre szállva emberi alakot öltött. Férfihez nő, nőhöz férfi jött: a távollévő szerelmesét vagy meghalt házastársát, párját szimbolizálta. 

A lidérc ördöggel való rokonságát mutatja, hogy egyes hiedelmek szerint a lénynek lólába van. A fonóban ezt úgy ismerték fel, ha lehajolt az orsóért és akkor kilátszott a lába. A házba kéményen, kulcslyukon jutott be, szerencsétlenné tette a lakókat, majd távoztakor tüzet szórt. A Dunántúlon gatyamadzag összekötésével, övcsattal, ujjak összekapcsolásával védekeztek ellene, úgymond elkötötték az útját.

Fekete tyúk.Fotó: Wikimedia Commons
Fekete tyúk.Fotó: Wikimedia Commons

Lidércfényes éjszakák

A lidércfénnyel pedig a mocsárban látható fényjelenségeket próbálták megmagyarázni. Az a hiedelem kötődött a lidércfényhez, hogy az életükben a közösség ellen vétők vagy rendkívüli módon meghaltak vezekelnek lidércként, és ezek fényeit lehet látni. Ez a történet az elrettentéssel arra bírta a közösség tagjait, hogy tartsák be a közösség erkölcsi szabályait.

Varga Pál lidérce

Kiss Lajos etnográfus gyűjtése Hódmezővásárhelyen

A gazdag Varga Pálnak (1775—1845) lidérce volt ; az hordta neki a pénzt , azért volt  olyan 
gazdag, hogy száz kaszás kaszálta a búzáját , akik egy nap elvégezték az aratást . Mikor a részesek este a tanya előtt vacsoráltak , Varga Pál kiült egy sásszékre , úgy nézte , hogy esznek. Kérdezősködésükre elbeszélte, hogy lidérce van. Éjfél után egyszer csak hallják ám , hogy valaki nyög odabent; betörtek volna, de nem bírtak . Csak a nagy nyögés hallatszott. Másnap, mikor kérdőre vonta Varga Pál a részeseket, szánakozva néztek azok a sárga , sápadt, lidércszítta gazdag emberre. 

Varga Pál történetéből is jól látszik, hogy a hiedelmek szerint a lidérc képes mindent tönkretenni, még a gazdagságot is.

Nagy szerencsével el lehetett pusztítani a lidércet: többek között olyan feladatot adni neki, amit nem tud teljesíteni, például szitában vizet hordani-írja a Magyar Krónika. A talált csirkét pedig vissza kellett vinni oda, ahol megtalálták, ugyanabban a tarisznyában, amiben elhozták.

Mint láthattuk, az ember a félelmeit sokféleképpen igyekezett legyőzni az ősi hitvilágban is. Jó példa erre is a lidérc megjelenésének számos alakja. De rámutat arra is, hogy milyen gazdag volt az ősi magyar hitvilág is, az ősmagyarok érzelmi élete.

A lidércek tehát:

1. az ősi magyar hitvilág lényei,

2. nagyrészt ártó, kisebb részt segítő erők,

3. amelyek akár fekete csirke formájában is érkezhetnek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.