Lidércfényes éjszakák
A lidércfénnyel pedig a mocsárban látható fényjelenségeket próbálták megmagyarázni. Az a hiedelem kötődött a lidércfényhez, hogy az életükben a közösség ellen vétők vagy rendkívüli módon meghaltak vezekelnek lidércként, és ezek fényeit lehet látni. Ez a történet az elrettentéssel arra bírta a közösség tagjait, hogy tartsák be a közösség erkölcsi szabályait.
Varga Pál lidérce
Kiss Lajos etnográfus gyűjtése Hódmezővásárhelyen
A gazdag Varga Pálnak (1775–1845) lidérce volt; az hordta neki a pénzt, azért volt olyan gazdag, hogy száz kaszás kaszálta a búzáját, akik egy nap elvégezték az aratást. Mikor a részesek este a tanya előtt vacsoráltak, Varga Pál kiült egy sásszékre, úgy nézte, hogy esznek. Kérdezősködésükre elbeszélte, hogy lidérce van. Éjfél után egyszer csak hallják ám, hogy valaki nyög odabent; betörtek volna, de nem bírtak. Csak a nagy nyögés hallatszott. Másnap, mikor kérdőre vonta Varga Pál a részeseket, szánakozva néztek azok a sárga, sápadt, lidércszítta gazdag emberre.
Varga Pál történetéből is jól látszik, hogy a hiedelmek szerint a lidérc képes mindent tönkretenni, még a gazdagságot is.
Nagy szerencsével el lehetett pusztítani a lidércet: többek között olyan feladatot adni neki, amit nem tud teljesíteni, például szitában vizet hordani-írja a Magyar Krónika. A talált csirkét pedig vissza kellett vinni oda, ahol megtalálták, ugyanabban a tarisznyában, amiben elhozták.
Mint láthattuk, az ember a félelmeit sokféleképpen igyekezett legyőzni az ősi hitvilágban is. Jó példa erre is a lidérc megjelenésének számos alakja. De rámutat arra is, hogy milyen gazdag volt az ősi magyar hitvilág is, az ősmagyarok érzelmi élete.
A lidércek tehát:
1. az ősi magyar hitvilág lényei,
2. nagyrészt ártó, kisebb részt segítő erők,
3. amelyek akár fekete csirke formájában is érkezhetnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!